A magyar kormány kiemelt fontosságot tulajdonit a külhoni magyar szakképzésre. Személyes véleményem szerint ez az egyik leghasznosabb döntés, amellyel támogatni lehet az erdélyi magyarságot.
Öt éve tanítok hasonló osztályokban, és tudom mit jelent, ha valaki elméleti oktatásból kerül ki a munkapiacra, illetve és mit jelent az, hogy már IX-es korától alkalmazva van az adott szakterületen. Ez a döntés azért is dicséretes, mivel nagy valószínűséggel a szakmát itt fogja gyakorolni, és nem költözik Magyarországra vagy nyugatabbra. A duális képzés lényegét sajnos kevés tanár, szülő és erdélyi vállalkozó érti, de bízom benne, hogy Németország példáját követve − ahol ez a legtermészetesebb dolog − a vállalatok is részt vesznek majd az oktatás és a jövendőbeli munkaerejük képzésében. Továbbá a szülők is más megközelítéssel, nem a régi berögzült ismeretekkel viszonyulnak e képzés iránt, főleg ha ez anyanyelven is megtörténhet immár két ország kisebb nagyobb támogatásával.
forrás: www.brassai-tiszaujvaros.hu
Kolozsváron három anyanyelvű líceumi szintű szakosztály létezik: – Apáczai Csere János Líceum: Közgazdasági szakosztály – Brassai Sámuel Elméleti Líceum: Turisztika és közétkeztetési szakosztály – Báthory István Elméleti Líceum: Média és nyomdaipari szakosztály Nem líceumi képzést anyanyelven két iskola biztosít: – Kolozsvári Református Kollégium: három szakképesítés – Transilvania Szállítástechnikai Kollégium: egy szakosztály Forrás: http://www.maszol.ro index.php/kulfold/37840-a-kulhoni-magyar-szakkepzes-eve-lesz-2015
Írd meg a véleményed