Immár ötödik alkalommal szervezték meg Szabadkán a Vajdasági Közgazdász konferenciát, amelynek fő meghívottja Dr. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt. A május 16-án megrendezett esemény során több kérdés is felmerült az éppen gazdaságilag zsugorodó Szerbia, és ezen belül Vajdaság jövőbeli perspektíváit illetően. A helyiek elmondása szerint ugyanis hetente 200, évente pedig több mint 10 ezer vajdasági magyar hagyja el a tartományt a jobb élet reményében.
A probléma szerteágazó és leginkább strukturális jellegű, amit a szerb gazdaság nem épp derűlátó mutatói is visszaigazolnak. A Word Economic Forum által kiadott versenyképességi felmérésből is kiderül, hogy Szerbia a világ országainak listáján a 94. helyet foglalja el a 143-ból, így azt Kenya, a Moldovai Köztársaság és még Uruguay is megelőzi. A 7,2 milliós ország egy főre jutó nemzeti bruttó összterméke 5907$/fő, (Románia: 8910$/fő), ami alulmarad a környező országokkal szemben. Ami a versenyképességi mutatókat illeti, a makrogazdasági mutatók, az intézményi rendszer és a termékek piacának alulfejlettsége jelenti a legnagyobb problémát.
Szerbia főbb gazdasági mutatói – Forrás: www.hipa.hu
A magas munkanélküliségi rátát még az is tetőzi, hogy a munkavállalók több mint fele a közszférában dolgozik, továbbá hatalmas a fekete, illetve a szürkegazdaság mértéke is. Egyelőre még nem látható előre az ország Európai Unióhoz való csatlakozása időpontja, és a csatlakozási folyamat is egyre lassul a nacionalista politikai erők előretörésével.
A „borús jövő” mellett viszont egyből feltűnik egy idegen számára, hogy Szabadka a maga szecessziós belvárosával, szépen gondozott utcáival, takaros épületeivel, nyílt tereivel egy sokkal derűsebb és hangulatosabb képet mutat, mint a makroökonómiai mutatók. A város hangulatos utcái, teraszai, nyugatias kávézói, modern vendéglői egy teljesen más képet festenek, ahol érdemes lehet élni és megmaradni.
Szabadkai sétáló utca – Forrás: www.pinterest.com
Az V. Vajdasági Közgazdász Konferenciát is e kettősség jellemezte, ahol az előadók a komor, lehangoló tények bemutatásán túl víziót és utat próbáltak felrajzolni Vajdaság esélyeinek latolgatásával.
Az első előadó Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt, aki 20 pontban foglalta össze azokat a 21. századi gazdasági erőforrásokat, amelyek új lehetőségként adottak Vajdaság számára is. „Élni kell a 21. század nem szokványos, unortodox erőforrásaival” – kezdte előadását Matolcsy, aki az EU – mint a világgazdaság egyik legfejlettebb térsége – szomszédságából fakadó lehetőségekből kiindulva beszélt a magyar gazdaságról mint erőforrásról Vajdaság számára. A gazdasági erőforrások mellett az egyének erejére is érdemes támaszkodni a 21. században, ahol mindenki számára olcsó és elérhető az információ, a tudás.
V. Vajdasági Közgazdász Találkozó Dr. Matolcsy György előadása – Forrás: VMKT
Az új hálózatosodás a magyarságot is egy „globális törzzsé” alkotta, amit kell és érdemes is használni a Vajdasági magyarok számára is. Szabadkának, különös helyzetéből fakadóan, ott van várospárja Szeged, mellyel közösen egy több mint 300 ezres integrált piacot képezhet, mely ráadásul két különböző országban és két kultúra határán helyezkedik el. A várospárok sikeresebben tudnak eleget tenni a mai kihívásoknak, mint külön-külön. Vajdaság a nyugat Balkán határán való elhelyezkedése stratégiai szempontból is előnyös, hiszen három órányira van Budapesttől, és teljes vasúti és közúti infrastruktúrával rendelkezik a térség.
A konferencia második előadója Dr. Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere volt, aki Mórahalom integrált városfejlesztési stratégiáját mutatta be. A homokháti, tanyavilági kisváros egy olyan fejlesztési modellt valósított meg az elmúlt két évtizedben, amely egy hanyatló, népességében csökkenő térséget fordított át egy gazdaságilag növekvő és gyarapodó közösségé. Az integrált fejlesztési esettanulmány a környezeti adottságok és a helyi épített és örökölt kulturális adottságokból építkezve hozott létre egy négyszereplős integrált kapcsolathálót (személyi, befektetői, lakossági, politikai), amelyre az elmúlt két évtized sikerét is alapozták.
Gazdasági érvényesülés az EU küszöbén – Forrás: saját fotó
A vendégelőadók után helyi előadók következtek, akik Szerbia és azon belül a jelentős problémákkal és kihívásokkal küszködő Vajdaság gazdasági, társadalmi kérdéseiről értekeztek.
Összegzésként viszont leszögezhető, hogy egy fejlett infrastruktúrával, jó földdel, értékes emberekkel, színes és multikulturális térségként, az ország előtt álló EU-s felzárkózással és az egyelőre több szempontból is fejletlen piaccal Vajdaság komoly lehetőségeket rejt magában, még akár egy romániai vállalkozó számára is. A konferencia végén bemutatott két szerbiai sikertörténet, a Gebi és a Geneza képviselői erről győztek meg pozitív példájukkal, miszerint egy volt háborús, kiszámíthatatlan környezetben is lehet kemény munkával és kitartással sikereket elérni.
Írd meg a véleményed