Már az elején megtudhattuk, hogy az ESA, vagy teljes nevén European Space Agency egy nagyon jól működő nemzetközi hálózat, ami az Európai Unió 22 tagországában működik.
A magyarországi kiemelt irodának számít, ami igazán nagy dolognak számít, hiszen összesen a 22 tagországban 16 működő egységből és csak 4 számít kiemeltnek. A magyarországi részleg üzleti inkubátor programmal is foglalkozik – ismertette Tandi Zsuzsa, a magyarországi Technológia Transzfer Iroda vezetője.
Az előadást az űrkutatás alappilléreivel kezdtük, s megtudhattuk, hogy több, mint 200 eszköz kering a föld körül, ami magyar kéz által lett alkotva. Az előadó kiemelte, hogy a Rozetta misszió egységen működő számítógép akkumlátora a KFKI telephelyen készült, emellett számos más detektor is készült ott, például egy ágyi poloskát ellenőrző detektor (szállodák használják). A másik híres küldetés a Cassini–Huygens küldetés volt, amely a Szaturnusz bolygó környezetét vizsgálta, és ugyancsak magyar mérnökök segítségével készült el az űrszonda.
A különböző technológiákat, amelyeket az eszközök elkészítésére felhasználnak, azt fontos megosztaniuk a vállalatvezetőknek, hogy újabb technológiákat ismerjenek meg, s ezáltal megkönnyítség a munkájukat, ha már a kutatók az adófizetők pénzéből finanszírozzák a kutatásokat. Az ESA inkubátorprogram ismertetése követte az általános bemutatót Példaként egy olyan szoftver példáját hozta fel, ami az arcizmokat figyeli. Erre több szoftverkészítő cég pályázhat, ebből kiválasztják a legjobb szoftvert és segítenek ennek a megvalósításában. Az ESA indulótőkeként 50.000 eurót ad, amiért cserébe még tulajdonjogot sem kér. Ezt a pénzt leginkább kutatásra és fejlesztésre lehet felhasználni, fizetés kifizetésére például nem, ám dolgoznak rajta, hogy ez változzon a kelet-európai körülményekhez igazodva. Emellett kötelező az ESA-nál egy féléves oktatáson is részt venni, ahol a vállalkozói élet gyakorlati részét lehet elsajátítani (mint például a könyvelés), ami a későbbiekben elősegíti a gördülékeny munkafolyamatot. Lehetőség van arra is, hogy külföldre utazzon az, aki részt vesz az inkubációs programban.
Az előadás második részében dr. Székely Zoltán beszélt a program projektjeiről. Ő úgy mutatta be a prezentációját, mintha pályázna, így a hallgatóság meggyőződhet róla, hogy mennyire gyorsnak kell lenni. Gyakorlati szemszögből közelítette meg a programot, bemutott például egy olyan eszközt, ami a méz minőségét ellenőrzi, így azok az emberek, akik igazi mézhez szeretnének jutni, és nem hamisítványhoz, azoknak megvan a lehetőségük arra, hogy ellenőrzött terméket vásároljanak. Emellett az űrtechnológia a chips gyártás során is segítség a gyártónak, hiszen az űrtechnológiára alapozva dolgoztak ki egy technológiát a chips törésmentes, és hatékony csomagolására.
Fontos tudnunk azt, hogy egy termék koncepciójának kidolgozására maximum 1 évünk van, gyártására pedig 2. A felgyorsult világban ennyi idő alatt a terméknek már olcsóbb, jobb másolatai lesznek, és így már nem érdemes gyártanunk.
Végszóként elmondta, hogy az a technológia, amit a világűrben, mostoha körülmények túlélésére használnak, az segíthet minket abban, hogy a földet hogyan tudják még jobban megóvni. Az előadás mindenki számára élvezhető volt, köszönhetően annak, hogy az előadók az űrtechnológiát, ami legtöbbünk számára nagyon elvont dologként hathat, gyakorlati példákkal mutatták be.
Írd meg a véleményed