Az eredeti cikk a metszet.info-n jelent meg, 2020.04.05-én. Ide és ide kattintva előrhető az eredeti írás!
A koronavírus járvány néhány hét alatt felforgatta a világot. A rendkívüli helyzetben Romániában is szigorú intézkedéseket hoztak. Jelenleg a 7. számú katonai rendeletnél tartunk, de Románia kormánya a belügyminisztériumon keresztül további rendeleteket írhat még elő. A világjárvány-helyzet, valamint az ezt követő különböző hatósági intézkedések velejárója a gazdasági visszaesés és válsághelyzet. A prekoronás és posztkoronás időszakok között történelmi különbségekre számíthatunk minden szempontból. Gyakorlatilag ez a járvány meg fogja változtatni a társadalmat, a szokásainkat, így a gazdasági működésünket is, ami nem csak a munkaerőpiacon, hanem majd minden területen átalakulást fog eredményezni.
Szőcs Endre közgazdásszal, vállalkozóval beszélgettünk a román helyzetről és annak lehetséges kimeneteliről.
Van a gazdaságtörténetben olyan kapaszkodó, ami alapján a közgazdászok modellezni tudják, hogy mit várhatunk?
Minden válság valamilyen szempontból másfajta. A 2010-es évek elejétől folyamatosan gazdasági növekedést produkáltunk, így hát várható volt, hogy bekövetkezik egy gazdasági korrekció valamikor. Várható volt, de mégis nagyon hirtelen jött, szinte egyik napról a másikra szakadt ránk a koronavírus. Ha belegondolunk, ezelőtt pár héttel még a tőzsdén minden a csúcson volt, senki nem gondolta, hogy ilyen hamar megváltozik minden körülöttünk. Mint minden válságnak, így a gazdasági válságoknak is velejárója a nagymértékű bizalomvesztés, aminek tulajdonképpen a koronavírus járvány most a kiindulópontja.
Ha ezt vesszük figyelembe, akkor talán a 1920-as évek nagy világválságát előzte meg egy nagy világjárvány – a spanyolnátha –, de alapjaiban tekintve azonban nem összehasonlítható az akkori helyzet a mostanival. Következésképp nincs az a modell, amely alapján előrevetíthető lenne a válság kimenetele, vagy messzemenő következtetéseket lehetne levonni egyik vagy másik kor válságából. Hasonlóságokat fellelhetünk más válságokban, de ezek alapján modellezni nem lehet, és nem is érdemes.
Milyen iparágakat, szektorokat érint fokozottan a kialakult helyzet és ennek következményei?
Véleményem szerint minden iparágat érint vagy érinteni fog valamiképp a mostani helyzet. A járvány visszaszorítása érdekében hozott katonai rendeletek és szükségállapot értelmében egyik percről a másikra lenullázódtak bizonyos iparágak. Ilyen például a turizmus, a vendéglátás, a rendezvényszervezés stb. A turizmus hirtelen eltűnése érinti az ingatlanpiacokat is, főleg nagyvárosokban rengeteg ingatlant vettek bérbe különböző online platformokon, amilyen az AirBNB is, ezek az üzleti modellek napok alatt szűntek meg. Így idő kérdése, hogy az ingatlan bérpiacon is megjelenik majd egy többlet, melynek következtében az ingatlanok bérleti díjai is esni fognak, ami nyilvánvalóan hatással lesz majd az ingatlanok árára is. Ennek következményeként pedig az építőipar is meg fog torpanni. Ezen kívül a járvány jelentősen érinti a személy- és árúszállítást is. Repülőtársaságok állították le járataikat, ugyanakkor még nem érzékeljük, de jelentősen érintett a logisztika, amelynek egy látható manifesztációja, hogy kilométeres kamionsorok torlódnak a határokon.
Ez mind jól szemlélteti, hogy gyakorlatilag ez a válság minden iparágba be fog gyűrűzni. De ez nem is volt kérdés, inkább az a kérdés, hogy mennyire intenzíven és mennyi ideig fog tartani ez a leállás. Ha megnézzük Kínát, akkor azt láthatjuk, hogy olyan 2–3 hónap alatt lendültek át a járványhelyzeten, de ez a példa egyáltalán nem beszédes európai vagy más országok esetére. Napjainkban összefonódott gazdaságokról beszélünk, ezért hiába küzdi le egyik vagy másik ország hamarabb és hatékonyabban a válsághelyzetet, az még nem jelenti hogy egymagában helyre is tud állni.
Milyen következményei lesznek egyes gazdasági ágazatok részleges vagy teljes leállásának a munkaerőpiacra?
Elbocsátásokra kell számítani, egyes becslések szerint ez akár több mint 1 millió főt is jelenthet, ugyanakkor a kormány hozott olyan intézkedéseket, amelyek ezek meggátolását, enyhítését szolgálják. A múlt heti sürgősségi kormányrendeletében meghatározott bizonyos támogatási/juttatási keretet a reálszférának. Tulajdonképpen az állam átvállalja azon alkalmazottak alapbérének 75%-os fizetését, akik technikai munkanélküliségre jutottak a kialakult helyzet következményeként. Azt érdemes megemlíteni, hogy a juttatás összege nem haladhatja meg a bruttó átlagfizetés 75%-át, amely a 2020. évi 6-os számú állami társadalombiztosítás költségvetéséről szóló törvény rendelkezése szerint 5429 lej. Ennek egyfajta visszatartó ereje van, ami az elbocsátásokat illeti.
Mit gondolsz, kik lehetnek a legnagyobb áldozatai (kis-, közép-, nagyvállalkozók) az előrelátható gazdasági válságnak?
Nem bontható le ez a kérdés kis- és középvállalkozók vs. nagyvállalatok szintjére, minden válság változásokat hoz, amelyekhez adaptálódni kell, valamint ki is kell bírni a nehéz időszakot, ami lehet pár hónap, de akár félév vagy akár évek. Azon cégek, amelyek képesek lesznek változni, átalakítani üzleti modelljüket, azok még nagyobb lendülettel fognak majd az újrakezdésbe. Természetesen ahhoz, hogy ezt a nehéz helyzetet túlélje egy vállalkozás, tőkeerősnek is kell lenni vagy pedig állami/külső finanszírozásra van szükség. A kisebb szervezetek általában könnyebben képesek a változásra, így jobban meg tudnak felelni az adaptálódás kényszerének, viszont a nagyvállalatok sokkal tőkeerősebbek, így nekik vannak meg a kellő tartalékaik az átvészeléshez. Ahol egyik képesség sincs meg, ott akár borítékolható a megszűnés, főleg ha elhúzódik az egész krízishelyzet.
Neked mint vállalkozónak milyen javaslataid vannak a KKV szektorban küszködő cégek és alkalmazottak számára?
Általános szabályként csak azt tanácsolhatom minden vállalkozónak és alkalmazottnak egyaránt, hogy figyeljenek a változásokra, és éljenek az állam és más rendkívüli helyzet kapcsán felkínálkozó lehetőségekkel. Jelen pillanatban nagyon fontos, hogy legyenek a vállalkozásoknak likvid eszközeik vagy pénztartalékaik, mert ezekkel lehet finanszírozni a válságköltségeket vagy vásárolni majd, ha az árak leesnek és fejlesztéseket megvalósítani a későbbi újrainduláshoz.
Mit gondolsz, melyek ezek a felkínálkozó lehetőségek? Milyen intézkedéseket hozott a kormány ennek érdekében, illetve mit javasolnál, milyen intézkedésekre lenne szükség?
A pénztartalékok megnövelésére most lehetőség adódik, hiszen a kormány sürgősségi kormányrendelettel felfüggesztette különböző járulékok, adók, áfa, az állam fele befizetendő kötelezettségek büntető kamatát és következményeit. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha egy vállalkozás elhalasztja az adó és más járulékai befizetését, az nem jár számára késedelmi büntetéssel vagy egyéb másfajta hátránnyal és behajtással. Azért érdemes itt megemlíteni, hogy a rendelet nem az adók befizetését függesztette fel, hanem azok elhalasztásából származó büntetéseket, így ha valaki nem is fizeti be most az adóit, majd a rendkívüli helyzet lejárta után ezen összeget köteles lesz beutalni az államkasszába.
Ezeken túl a kormány gyakorlatilag hitelmoratóriumot vezetett be mind jogi, mind magánszemélyek számára.
Jelentős vállalati finanszírozási csomagot is bejelentettek, ahol lényegében mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig, a bankszektor bevonásával hitelcsomagok lesznek a bajba jutott cégek számára, mégpedig állami garanciával.
Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a szükségállapot miatt tevékenységüket megszüntetni kényszerülő vállalkozások kamatfizetését az állam egy meghatározott periódusig át fogja vállalni. Ezen hiteleket 80, illetve 90%-ban az állam garantálja, a vállalkozásoknak csak a maradék 10 illetve 20%-ot kell garantálniuk. A program keretében kvázi költség nélkül lehet hitel formájában pénzhez jutni a forgótőke fedezésére, valamint nagyobb cégek esetén beruházások finanszírozására is.
Én örömmel fogadom azon állami intézkedéseket, amelyek gyakorlatilag kiiktatnak bürokratikus plusz lépéseket. Az aktuális helyzet rávezetett minket arra, hogy akár teljesen online is megoldhatóak ügyek, problémák, amelyeket eddig csak személyesen lehetett intézni, pl. egy bankhitelszerződés módosítása. Nagyon örülök, hogy a kényszer hatására hirtelen le tudtunk építeni fölösleges bürokratikus lépéseket, és azt remélem, hogy ezt a folyamatot tovább erősíti majd az állam. Ha ez a trend folytatódik, a sok fölösleges bürokratikus procedúra elhagyásával további energiák szabadulnak fel, amelyeket értelmes dolgok elvégzésére tudunk majd használni akár magánszemélyként vagy vállalkozóként.
Románia mennyire veszi komolyan a gazdaság megóvását?
Az újonnan megalakult kormánynak lényegében 2 hete volt arra, hogy bizonyos intézkedéseket meghozzon, mert azelőtt csak az előrehozott választásokhoz tartozó politikai játszmákkal foglalatoskodtak. Mindehhez mérten elég gyorsan tudtak döntéseket meghozni a gazdaság élénkítése érdekében. Két minisztérium foglalkozott ezzel, az egyik a gazdasági minisztérium (Ministrul Economiei, Energiei si Mediului de Afaceri), valamint a pénzügyminisztérium (Ministerul Finanțelor Publice). A fentebb említett két sürgősségi kormányrendelet egyelőre pozitívan értékelhető, és reménykedjünk abban, hogy így is marad. A módszertan kidolgozása és az alkalmazás még hátra van, de önmagában pozitív előjelként könyvelhetjük el azzal együtt, hogy az Európai Bizottság is felfüggesztette a tagállamok költségvetési hiányára vonatkozó szigorú szabályait, így költségvetési tér is maradt e programok finanszírozására. Ez jó hír a kormánynak, hiszen Románia amúgy sem tudta volna tartani 3% alatt az államháztartási hiányát, így viszont nincs további költségvetési nyomás a gazdaságélénkítő kormányprogramokon. Ez az intézkedés tulajdonképpen lehetőséget ad arra, hogy az államok el tudjanak adósodni. Románia GDP-arányos államadósságának mértéke 37,2%, azaz 392 milliárd lej, amely egyik legalacsonyabb az EU-s országok közül, így van lehetőség további hitelek felvételére.
Elkerülhetetlen az eladósodottság? Vannak más alternatívák jelen helyzetben?
A gazdaság részleges leállásával a forgalom lecsökken, így a befizetendő ÁFA és adók mértéke is csökkeni fog. Ha a cégek haladékot kapnak a járulék- és adóbefizetések befizetésekor, a polgárok elzárkózása pedig csökkenti a kereskedelmet, az igénybe vett szolgáltatások mértékét, akkor ennek közvetlen következménye lesz a költségvetési bevételek megcsappanása is, ami költségvetési hiányhoz vezet. Ezt a hiányt a kiadások megnövekedése mellett – lásd járványintézkedések – valahonnan pótolni kell. Honnan tudja pótolni ezt Románia? Hát a nemzetközi piacokról, magán- vagy intézményi befektetőktől vagy erre szakosodott nemzetközi pénzügyi intézményektől mint az IMF vagy hasonló alapok.
A 2009-es válsággal szemben alapvető különbség most az, hogy nincsenek egyelőre likviditási gondok. 2009-ben a válság onnan indult, hogy a bankok egyharmadának, vagy még többnek egyik percről a másikra megszűnt a likviditása. Jelen helyzetben ez nem áll fenn, ha végignézünk Európától az Egyesült Államokig.
Az európai uniós forrásokból 2,5 milliárd euró áll rendelkezésünkre, amelyből félmilliárdot már most a válságkezelésre fordíthatunk, ugyanakkor elkerülhetetlen lesz az IMF-hitel felvétele, hiszen ha megnézzük a számokat, világosan látszik, hogy Románia nagy bajban lesz az elkövetkezőkben. A reálgazdaságnak ebben az önmagában nehéz helyzetben nem lesz meg a kellő ereje, hogy finanszírozza a járványvédekezés kapcsán felmerülő extra kiadásokat, a szociális rendszerre rázúduló akár milliós munkanélküliséget, valamint az eddig külföldön dolgozó, de most hazajövő tömegek tízezreit. Nyilvánvalóan ezeket a hónapokat majd komoly megszorítások is fogják követni, azonban a jelenlegi helyzet megkívánja a gyors és hatásos intézkedéseket, amihez forrásokra van szükség.
A pénznyomtatás is egy finanszírozási lehetőség, amelyet a jegybankok képesek megtenni, de annak egyenes következménye az infláció.
Milyen hatásai vannak és lesznek a román autóiparra?
Az autóipar már lassulóban volt válság nélkül is. 6 év után 2020 az első év, amely negatívan indult. A Dacia és a Ford működését meghatározatlan időre le is állították. Az autóipar meg fogja szenvedni ezt az egészet, már csak azért is mert az elmúlt években felépítettek egy „just in time” alapú beszállítási rendszert, ami azt jelenti, hogy ezeknek a cégeknek minimális készleteik vannak, és minden eszköz, alkatrész akkor fut be, amikor éppen szükségük van rá. Ennek a rendszernek az egyik fő pillére pedig maga Kína. Az, hogy ők leálltak 2–3 hónapra, elindított egy hullámot, amely végigsöpör az egész világgazdaságon. Ezt csak tetőzi az a tény, hogy jelen pillanatban a beszállítási láncok is akadoznak. Ha a beszállítás nem működik megfelelően, akkor a gyártás sem fog, és így nem csak keresleti oldalon jelentkezik probléma, hanem kínálati oldalon is. Az autóipar Románia GDP-jéhez való teljes hozzájárulása 14%, a romániai exportnak pedig 26%-át teszi ki, így egy komolyabb leállásnak nagy hatása van a gazdaság egészére.
Kétségkívül nehéz időszak elé nézünk. Nagy felelősség hárul most a kéthetes kormányra, minden döntés meghatározó az állampolgárok életét tekintve. Tudja-e majd kezelni mindezt a nyomást? Idővel kiderül, addig is, reméljük a legjobbakat.
Írd meg a véleményed