Egy nemzetgazdaság adott idő alatti termelésének mérőszáma a bruttó hazai össztermék (angolul gross domestic product, azaz a GDP). A GDP egyik fontos tényezője a beruházások (GDP = háztartások fogyasztása + kormányzati fogyasztás + beruházás + nettó export), amelyek lehetnek kormányzati vagy éppen magánszektorból érkezőek. Ami az utóbbit illeti, a gazdasági növekedés perspektívájában igen fontos a vállalati beruházások növekedése, ami szorosan összefügg a mindenkori reál GDP alakulásával. A kormányzati beruházások jócskán elmaradtak az idén, tehát a képlet jobboldalát csak gazdasági szereplők növelhetik igazán. Az alábbi grafikonról is leolvasható az az összefüggés, mely szerint ha nő a beruházásokk üteme, akkor az GDP növekedéshez vezet, ha pedig csökken, akkor reálértékben a nemzeti bruttó össztermék is csökkenni fog.
USA − a GDP és a beruházások alakulása − 1950−2000. Forrás: hu.wikipedia.com
Az előbbi alap-közgazdasági összefüggés fényében nem ad nagy örömre okot az a tény, hogy az elmúlt időszakban a nagy értékű hitelkérések száma az elmúlt 10 év minimumára csökkent. Az év első 10 hónapjában mindössze 890.000 kérés érkezett a Hitelkockázati Központhoz (románul: Centrala Riscului de Credit − CRC). A nagy értékű hitelek túlnyomó részét a vállalati szektorból érkező hiteligények képezik, ezáltal a Hitelkockázati Központhoz érkező kérések száma jó mutatója a vállalkozói hitelkedvnek.
Hogy értékelni lehessen a számokat, ugyanez a mutató a 2007−2008-as gazdasági növekedés időszakában közel a tízszerese volt az idei értéknek. A gazdasági stagnálás lehetőségének egyik komoly hírnöke a hitelkedv alacsony szinten való maradása. Hiszen a vállalkozásoknak akkor nincs szükségük forrásokra, ha nem ruháznak be és nem fejlesztenek, mert elsősorban nem bíznak a jövőben, nem bíznak a konjunktúrában. Ha nincs beruházás, nincs aminek felpörgetnie a gazdaságot, hiszen sem kormányzati oldalon, sem a lakossági kereslet részéről sincs erő, amely elősegítené a gazdaság növekedését. Tehát maradunk a reménnyel…
Írd meg a véleményed