Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

Mi is tulajdonképpen a kávé? Egy ital, egy társasági cselekvés vagy egy szükséglet? Lehet akár mindegyik is, de ha jobban belegondolunk, akkor inkább egy szenvedély. Az a pillanat, amikor kezünkre vesszük a forró bögrét, megérezzük az illatát, megkóstoljuk, nem a körítésről szól, hanem szimplán az ital élvezetéről. Mindemellett egy rituálé is: reggel, mikor felkelünk, első dolgunk a kávé, vagy ha jön hozzánk egy vendég, rögtön megkínáljuk vele.

A kávézás hozzátartozik az életünkhöz, de vajon tudjuk, honnan is ered, milyen mítoszok veszik körül? Káldi, a pásztor, Arábia dombjain legeltette kecskéit. Egyszer csak arra lett figyelmes, hogy állatai egy ismeretlen piros bogyó hatására egyre élénkebbek lettek és furcsán viselkedtek. Elvitte ezeket a bogyókat a kolostorba, ahol megegyeztek a szerzetesekkel, hogy ez csakis az ördög műve lehet, ezért elégették. A szerzetesek megérezték a pörkölés kellemes illatát, aminek nem tudtak ellenállni, ezért főzetet készítettek belőle. Az esti imádkozás során nem tapasztalták a szokásos álmosságot, fáradságot. Elgondolkodtak, mi változott a napi rutinjukban? Rájöttek, hogy ez az ismeretlen bogyóból készült ital lehet a ludas. Hiszen ennek jótékony hatása van, tehát nem ördögi, hanem épp az ellentéte, Isten ajándéka. Így vált a mindennapok részévé. Egy másik történet Mohamed prófétáról szól, aki súlyosan megbetegedett. Már semmi sem segíthetett rajta, csak Allah. Gábriel arkangyallal küldött is egy italt, az úgynevezett quawat, ami rögtön meg is gyógyította a beteget. Innen ered a neve.

coffee-plantation-la-laja-gran-canaria-2013-15

Friss kávé – Forrás: www.spaingourmetexperience.files.wordpress.com

Sokáig a kávé orvosságként élt a köztudatban. Első feljegyzését 1579-ben találjuk meg Magyarországon. Először csak a nemesek udvartartásában használták, majd 1714-ben megnyílt az első kávéház Pesten. Ez egy új intézmény létrejöttét jelenti. Ez a kultúra nem csak maga az ital fogyasztásáról szól, hanem egy közeget biztosított az értelmiségnek. Gondoljunk csak a Pilvaxra, a New Yorkra vagy a Japánra. Komoly művészeti élet folyt ezekben a kávéházakban. Sajnos a kommunizmus ideje alatt hanyatlott a kávéház kultúra, de napjainkban már visszanyerte eredeti szépségét és szerepét.

A kávéfogyasztást gyakran párhuzamba vonják a bor világával. Ugye a bor világában elfogadott dolog, hogy kielemezzük a színét, illatát, utána pedig az ízét. A borról beszélni kell, a történetéről, a keletkezéséről. Az igazi kávéimádók ezt tartják a kávéról is. Komoly befolyással bír az éghajlat, a talaj, a feldolgozás, és persze a szakértelem. Alapvetően két cserjefajta van, amit használnak. Az Arabica az aromásabb, viszont koffeintartalma alacsonyabb, és érzékenyebb az időjárásra. Ennek ellenére kedvelik testessége, csokoládés és karamellás íze miatt. A másik fajta neve a Robusta, mely sokkal igénytelenebb és olcsóbb is. A kereskedelemben megtalálható kávénak a nagy része Robustából készül, viszont azok általában keverékek. A blendeknek 10–15%-a Arabica szokott lenni, ami krémesebbé teszi őket. Ahogy a bor, úgy a kávé jellegzetességei is változnak földrészenként, országonként, mely lehet testes, fűszeres, földes, füstös, csokoládés, karamellás, savas, virágos vagy akár gyümölcsös is.

A pörkölés a legfontosabb mozzanata a kávékészítésnek. Tulajdonképpen ez határozza meg a babok minőségét. Több pörkölési fokozat létezik. A leggyengébb a fahéj nevezetű, ami a babok színére utal. A következő a New England, majd az amerikai pörkölés. A bécsi pörkölésfokozat, azért érdekes, mert innentől változtat a pörkölés a kávé ízén, azáltal, hogy a szénhidrátok elkezdenek egy kicsit karamellizálódni. Kifejezetten jó mélange és tejeskávé készítésére. A francia pörkölés folyamán megjelenik a szemeken egy kis olajosság és kellemes pörkölési aromát kölcsönöz az italnak. Az olasz pörkölés során kitűnő espresso alapanyag készül, mely testes, édeskés és enyhén csokis jellegű lesz. A legmagasabb fokozat a spanyol pörkölés. Viszonylag ritkábban használják az égetett, keserű íze miatt. A belőle készült espresso kifejezetten híg és keserű.

A pörkölés után jön a következő lépés, maga a kávékészítés. Ez az a fázis, ami rituálévá vált. Saját ízlésle szerint készíti mindenki. Kinek az espresso jön be, kinek pedig a latte vagy éppen az ír kávé. A lényeg az a kávé iránti szeretet.

Ajánlom másnak is

Írd meg a véleményed