Miért késik a gép? Utasjogok röviden

Sorozatunk végéhez érve, egyre gyakrabban halljuk, hogy légijáratok utasai tehetetlenül állnak a helyzet előtt: járatuk késik, törölték azt, vagy éppen visszautasították beszállásukat. Ez az a három helyzet, amelyet Európai Uniós színten közös fellépéssel orvosolandónak véltek a döntéshozók. A leggyakrabban előforduló és legtöbb frusztrációt okozó esetek ezek, amelyekre egységes védelmi rendszer került felállításra.

A 261/2004/EK rendelet, amely a fenti eseteket hivatott orvosolni, minden olyan esetre kiterjed, amelyben egy utas egy adott uniós tagállam területén található reptérről indul, vagy egy uniós tagállam repülőterére indul, feltéve, ha a légijáratot üzemeltető légifuvarozó uniós légifuvarozó (vagyis aki érvényes üzemeltetési engedéllyel rendelkezik az EU területén). A rendelet nem tesz különbséget fapados, hagyományos vagy charter járat között.

A légitársaságok legtöbb esetben több jegyet értékesítenek egy adott járatra, mint ahány személy valóban felférne az adott járatra, mivel pontos statisztikával rendelkeznek, hogy a legtöbb esetben az eladott jegyek után hány utas mondja vissza az útját. Teszik ezt, hogy minden járat esetében biztosítani tudják a repülőgép legmagasabb fokú kihasználtságát, illetve hogy az adott járat minél nagyobb jövedelmet vagy minél kevesebb veszteséget termeljen adott esetben. Beszállás visszautasítása esetében a légifuvarozókat arra ösztönzi a fenti jogszabály, hogy először olyan személyeket keressenek, akik előnyökért cserében lemondanak helyükről. Abba az esetben, ha ez nem sikerül, a visszautasítottakat teljes mértékben kötelesek kártalanítani.

A fenti eset általában ritkábban fordul elő, viszont ennél gyakoribbak a késő légijáratok vagy esetleg a járattörlések. A késéseknek vagy járattörléseknek több oka lehet, mint például a kedvezőtlen időjárás, műszaki meghibásodás, a repülőgép földi kiszolgálása közben történt csúszások, vagy néhány esetben pedig maguk az utasok miatt. Késések esetében a rendelet előírja, hogy az utasoknak megfelelő ellátást kell biztosítani, illetve jegyük árát visszatéríteni.

Az ebben a helyzetben levő utasok számára fel kell ajánlani a repülőúttól való elállás lehetőségét vagy pedig az út kielégítő körülmények között történő folytatását.

[[{“fid”:”583″,”view_mode”:”default”,”fields”:{“format”:”default”,”field_forras[und][0][value]”:”Fotó: Imreh-Rácz Előd”,”field_file_image_alt_text[und][0][value]”:””,”field_file_image_title_text[und][0][value]”:””},”type”:”media”,”attributes”:{“height”:”630″,”width”:”1200″,”class”:”media-element file-default”}}]]

A rendelet egy minimális védelmi és kártérítési rendszert állít fel, amely kötelező a légifuvarozók számára. Emellett az utasok további kártalanítást is kérhetnek, helyzetüknek megfelelően.

A rendelet szerint a kártérítés összege a repülés távolságához, valamint a késés időtartamához van kötve. Azonban nem annyira könnyű átlátni egy ilyen jogszabályt. Fontos tudni, viszont, hogy a fent említett három esetben, illetve minimum két órás késés esetében, a légifuvarozó köteles a kártalanításra és segítségnyújtásra vonatkozó szabályokat írásban ismertetni az érintett utasokkal. Ezenkívül ugyancsak fontos tisztában lenni azzal, hogy jelentős, azaz három órát meghaladó késés esetén minden utasnak kártérítés jár, melynek összege személyenként, a repülés távolsága függvényében, akár 600 euró is lehet. Itt érdemes megjegyezni, hogy a légitársaságok felkészültek ebben a témában, így gyakran jóval kisebb összegű reptéri étkezési kupont, vagy később, utólag reklamálók részére olyan utazási kupont kínálnak, melyet csak saját járaton lehet felhasználni. Ha ezt nem érezzük jogosnak, ne fogadjuk el ezeket, hanem forduljunk kártérítésre szakosodott vállalkozásokhoz, amelyek pórul járt utasok számára nyújtanak segítséget. Előnyük, hogy sikerdíj ellenében dolgoznak, így a reklamáló utas csak abban az esetben fizet a segítségnyújtásért, ha már a légitársaság kifizette a jogos kártérítést. Egy másik érv amellett, hogy professzionális segítséget vegyünk igénybe, maga az időtartam, mert egy kártérítési ügy akár 2 évig is elhúzódhat, míg segítséggel ez az időtartam akár 1 hónapra is lerövidülhet.

Ugyancsak fontos tudni, hogy kártérítési igényünket az utazást követően 3 évig nyújthatjuk be!

Az alábbi táblázat segít eligazodni, hogy mekkora kártérítésre lehetünk jogosultak a repült távolság függvényében:

Nyilván, ha komoly indok áll például a járat törlése mögött, amit minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni, akkor a légifuvarozó felelőssége kizárt. Ilyen indok lehet politikai instabilitás, az érintett légijárat működésével össze nem egyeztethető meteorológiai feltételek, biztonsági kockázatok, váratlan repülésbiztonsági hiányosságok és olyan sztrájkok, amelyek egy üzemeltető légifuvarozó működését befolyásolják.

Tehát csak abban az esetben élhetünk kártérítési igényünkkel, ha a késés a légitársaságnak felróható okból történik.