Az alma csillogó megjelenése, amely frissességet és nedvdússágot sugall a vevőnek, néha csak annak az eredménye, hogy a gyümölcs héját viasszal borítják. Az alma viaszolását a nagytermelők végzik, ám ez sok vitát váltott ki a fogyasztók biztonsága kapcsán. Az alma természetes és egészséges terméknek tekinthető, élelmiszer-adalékanyagokkal és ásványolaj alapú nem élelmiszer-alapanyagokkal való társítását pedig nem fogadták túl jól.
Az alma felületének viaszolását gazdasági okokból végzik, de ez költséges és felszereléseket igényel, például egy előzőleg oldószerben olvasztott viasz oldattal bepermetezik az almát, amelyet azután ecsettel oszlatnak el egyenletesen az alma felületén. Egy másik eljárás az, hogy a korábban mosott és szárított almát csomagolás előtt folyadékba merítik. E gyümölcsbevonó rétegek felvitelének technológiája különösen alkalmas azon termelők számára, akik az almát exportálni kívánják, mivel így több idő telik el amíg megvásárolják őket, és az alma súlya csökkenhet a kiszáradás miatt. Romániában az alma viaszolását kevésbé alkalmazzák az eljárás által generált többletköltségek miatt, valamint azért is, mert ezek az viaszok a külföldi piacokról származnak.
A viaszok olyan élelmiszer-adalékanyagok (E 901 – méhviasz, E 902 – gyertyaviasz, E903 – karnauba viasz, E 904 – sellak, E 905 mikrokristályos viasz, viasz vagy paraffin), amelyek alkalmazását az EU engedélyezi, különösen az olyan gyümölcsök esetében, amelyek héja nem ehető, de nem korlátozódik csak a gyümölcsökre és zöldségekre, a csokoládé és a cukrászati termékek is fényezve vannak. Az utólagos kiegészítésekkel és módosításokkal közzétett 1333/2008/EK Rendelet megjelöli ezen étkezési vegyületeknek a quantum satis (felső határ nélkül) szinten való felhasználását az alma méhviasszal, gyertyaviasszal és sellakkal történő kezeléséhez, a karnauba viasz alkalmazását pedig 200 mg/kg mennyiségre korlátozza.
Noha nem mérgező és nem szívódik fel az emésztés során, ajánlott eltávolítani ezt a viaszréteget az alma felületéről, mivel bizonyos mértékig az almának egy nem specifikus ízt kölcsönöz. A viasz almahéjról történő eltávolításához tanácsos az almát vízzel, ecettel vagy citromlével megmosni. Az almahéj fogyasztását ösztönözni kell a pektinek, a rost és a polifenolok miatt, tehát a héj eltávolítása nem a legjobb megoldás.
Az almahéjat természetesen viaszolják azok a vegyületek, amelyeket az alma fajtától függően tartalmaz, mint pl. az urzolsav, béta-sitosterol vagy triterpenoidok, amelyek megakadályozzák a kiszáradást, növelik a gyümölcs szilárdságát, és késleltetik a romlást. Egyes termelők a szüretelés után az almát megmossák, hogy eltávolítsák a port vagy a levegőből származó szennyező anyagokat, de ily módon megsemmisítik az alma felületén lévő természetes viaszréteget. Az újra felvitt viaszréteggel a héj pórusait fedik le, megakadályozva az alma légzését és a kiszáradását, de néhány mikroorganizmus behatolását is, ezáltal növelve tartósságukat és az épségben való tárolás időtartamát.
Az almák címkézését szabályozó jogszabályok hiányosak, ami ezen adalékanyagok alkalmazását illeti, amelyeket fel kéne tüntetni, hogy a fogyasztók számára könnyebben felismerhetők legyenek.
Írd meg a véleményed