Ha az ételpazarlás egy ország lenne, akkor az üvegházhatású gázok szempontjából a 3. legnagyobb lenne a Földön. Az ételpazarlás nemcsak a vállalkozásokat befolyásolja, hanem a környezetünkre is hatással van. A környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések a 21. században fontosabbak, mint valaha. Romániában a 2020-as évben összesen 5 millió tonnára tehető az ételpazarlásból származó hulladék mennyisége.
Tényleg nagy probléma az ételpazarlás?
Körülbelül 1,4 milliárd hektárt, vagyis a rendelkezésre álló mezőgazdasági földterület közel 30%-át használják fel olyan élelmiszertermelésre, amely később nem kerül elfogyasztásra. Ez különösen aggasztó, figyelembe véve a becsléseket, melyek szerint 2050-ig az élelmiszertermelésnek 60%-kal kell növekednie a 2005. évi szinthez képest, hogy táplálja a növekvő globális népességet. Az élelmiszerpazarlás csökkentése megkönnyítené a jövőbeli igények kielégítését.
Nem meglepő módon a legnagyobb mértékű ételpazarlás az olyan fejlett régiókban van, mint Európa, Észak-Amerika és Dél-Kelet Ázsia. Mivel az ételmennyiségek többszöröse áll rendelkezésünkre, ezért természetesnek tűnik, hogy szinte bármikor, bárhol kedvünk szerint válogathatunk. Viszont a válogatás kultúrája elképzelhetetlen mértékű felesleg felhalmozódásához vezet. Ez nemcsak a termelőknek, élelmiszerboltoknak, vendéglátóhelyeknek okoz gondot – bevételveszteséget – hanem a környezetünkre is nagy terhet ró.
Egy másik oldalról nézve a problémát, míg a fejlett régiókban a megtermelt ételek ⅓-a a kukában végzi, addig a Föld többi részén több, mint 820 millió ember éhezik.(forrás) Ebből a 820 millióból közel 300 millió ember él az afrikai kontinensen. A legfőbb okok közé sorolhatjuk az éghajlati viszonyokat (szárazság, rossz termőföld stb.), a politikai instabilitást, a rossz pénzügyi viszonyokat és a technológiai fejletlenséget. (forrás)
Mi a helyzet Romániában?
Ahogy már említve volt, a 2020-as évben Romániában összesen 5 millió tonna – ételpazarlásból származó – hulladék keletkezett. Természetesen ebben az értékben benne vannak a háztartásokból származó hulladék, a HoReCa szektorból származó hulladék, valamint az ipari termelés során keletkező – ételpazarlásból származó – hulladék. Az elemzések azt is kiemelik, hogy az országban egy év alatt az egy főre jutó ételpazarlásból származó hulladék 129 kg, ami egy nagyon sokkoló érték, csak figyelembe véve az egy főre eső, magyarországi 60 és 70 kg közötti értéket. A fent említett három nagyobb szegmens közül, akik jelentős mértékben “felelősek” az országunkban jellemző nagymértékű ételpazarlásnak, a legjelentősebb részt a háztartások teszik ki. Az egyik magyarázata ennek az lehet, hogy mivel napjainkban nagy a városiasodás, így egyre nagyobb mértékben növekszik az ételpazarlás is. Hiszen a kisebb településeken, vidéken még mai napig alkalmaznak olyan megoldásokat (mivel van lehetőség és akarat), amelyek segítségével jelentős mértékben csökkenteni tudják az ételpazarlás mértékét.
Tehát nagyon fontos, hogy otthonainkban kezdjünk el tudatosan vásárolni, főzni, étkezni és az ételpazarlást amennyire cask lehet csökkenteni.
Írd meg a véleményed