Egyetlen dolog, ami akkor is megmarad az embernek, amikor minden egyebet elvesztett: a művészet. Hiába a radikális művészetellenes megnyilvánulások ésbeszéd módok, azzal, hogy a kép hallgat, az emberé marad, mert a belső világot elvenni senkitől sem lehet.
Manapság teljesen eredeti alkotást létrehozni mondhatni lehetetlen, mert az értéktermelés olyannyira sok bukfencen esett át, hogy mára már meghatározhatatlan. Emellett pedig a művészet annyira széleskörűvé és tággá alakult, hogy szinte minden téren kapcsolódnak az alkotások egymáshoz, és ezt a kapcsolódást nyomatékosítja a különböző stílusirányzatok megléte is.
A stílus egyfajta befolyással van a művészre, ezt azonban sokan nem ítélik el. Már csak azért is nem, mert a piac azt mutatja, hogy a befolyásoltsággal alkotó művészeknek van még igazán létjogosultsága a művészetben.
No de mit gondolsz, hol lehet elválasztani az erős hullám követését a másolástól? Mitől válhat a te alkotásod egyedivé, értékké és nem piacon értékesített darabbá?
Megtudhattuk, hogy a művészet igazi értékei utánozhatatlanok és megfizethetetlenek. Voltaképpen a figyelem az, amitől annyira sokat érnek, mert az igazi értékek sokkal több figyelemmel jönnek létre, mint azok, amelyek pályázati műalkotásokként, kiállításokon jelennek meg, és legtöbbször propaganda céljából használják őket. Ilyenkor nem a figyelem az, ami igazából koordinál, hanem az intézmény. Így már a művészek között is vitatott kérdés, hogy eredményesebb lenne az épületeken kívülre helyezni a művészetet.
A művészet első szakadása az ecsetgyárak megjelenése volt. Máig nehéz ezen belül egy összetartó erőt találni, így ennek köszönhetően is mindig széthúz, és általában vásárfiaként végzi.
A művészek egy csoportja szerint szükség lenne egy nem túlságosan üzletorientált szelekcióra, ami a túlterhelést megállítaná és egy olyan finanszírozási alapra, ami az értékesítéssel szembe megy, mert a művészet igazi értéke nem az eladásokban rejlik. A figyelem mellett a megfelelő hely és idő is értékessé teszi. Mint általában mindenben, itt is fellelhetőek a globális és lokális különbségek, valamint a centrum és periféria közötti ellentét, és nagy ellentmondással bír az, hogy a centrum mondja meg, hogy mit kell tenni a perifériában.
Most jogosan merülhet fel benned a kérdés, hogy művészként egyáltalán van-e esélyed arra, hogy egyedit alkothass? Az Artwise alapító tagjai: Molnár István marketinges és Oláh Ildikó designer, valamint meghívottaik: Miklósi Dénes grafikus művész és Máté László festő megnyugtatták a jövő művészeit arról, hogy az egyedi megteremtése lehetséges, főleg, ha fontolóra vesznek a fiatalok egy-két jó tanácsot.
Lássuk hát, hogy milyen tanácsokon érdemes elgondolkodni:
1. Soha ne várd el, hogy mindenhol egyformán működjön a világ, mert a benne lévő sok véleménynek az a feladata, hogy “megharcoljon” egymással. El kell fogadnod a véleménykülönbségeket.
2. Nem igaz, hogy nem lehet egymással megegyezni. Egyezségeket kötni a művészetben sem szégyen.
3. Nem kell mindig újat alkotni, mert nem minden esetben hatékony. A meglévő stílust is lehet fejleszteni. Nem attól leszel elismert művész, hogy megpróbáltál valami teljesen újat teremteni.
4. Ne légy részese a túlértékesítésnek! Ne engedd, hogy pénzért megvásároljanak!
5. Ne elégedj meg azzal a kijelentéssel, hogy “ez így jó lesz”, mert annak ellenére, hogy befolyással van a művészekre, hatalmas csúszást eredményez.
6. A lényeg azon van, hogy a szemlélők mit látnak fontosnak a festményekben.
7. Kommunikáljon az alkotásod az emberekkel! Ha nincs mondanivalója, javíts rajta.
Ha pedig rendelkezel már egyedi akotásokkal, akkor ne tartsd magadban tovább! Keresd fel az Artwise tagjait! Nekik az a céljuk, hogy az erdélyi magyar tervezőket minél nagyobb közönség előtt bemutathassák. Talán Te lehetsz a következő szerencsés!
Bereczki Szilvia Tímea
Írd meg a véleményed