A személyes adatok védelme egy homályos téma világszerte, viszont az utóbbi években visszaélés miatt terjedőben van egy olyan áramlat, amely az emberek tudatosítására irányul ilyen téren. Országunkban nem verik nagy dobra ezt a témát, ez meg annál érdekesebbé teszi az Európai Unió Bíróságának egyik nemrég született ítéletét ezen a téren, amelynek köszönhetően egy újabb határt húztak a személyes adatok gyűjtésében és kezelésében.
Smaranda Bara kolozsvári ügyvéd és társainak esete előzetes döntéshozatal iránti kérelem formájában került a Bíróság elé, a köztük és a nemzeti egészségbiztosítási pénztár (CNAS), illetve a nemzeti adóhivatal (ANAF) között felmerült személyes adatok átadása miatt.
Dióhéjban: Bara és egyéb önálló vállalkozók jövedelembevallásaikkal kapcsolatos adataikat adta át az ANAF a CNAS-nak. Ez utóbbi az átadott adatok alapján felszólította az érintetteket, hogy fizessék ki az elmaradt egészségbiztosítási járulékaikat. Vagyis, az adatokat más célra használták fel, mint amiért azokat begyűjtötték, és ez ellentmond az adatvédelmi irányelv előírásainak.
Ráadásul ezek a személyes adatok az ANAF és CNAS között létrejött nem nyilvános jegyzőkönyvben megállapított szabályok szerint kerültek átruházásra ahelyett, hogy ez jogalkotási intézkedéssel jogszabályba foglalt szabályok szerint történt volna – mint ahogyan azt az Uniós előírások megkövetelik.
Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy az ilyen jellegű „jegyzőkönyvi szabályok” nem egyeznek az adatvédelmi irányelv (95/46/EK) rendelkezéseivel. Pontosítva, a Bíróság kimondta, hogy a tagállami közigazgatási szervek kötelesek az érintetteket tájékoztatni az adataik továbbításáról és ezen adatok kezeléséről.
Bárki kerülhet hasonló helyzetbe, amikor visszaélnek adataival, és ily módon felhasználják maga ellen fordítják a jóvoltából átadott adatokat.
Ilyenkor fontos lehet rákérdezni, hogy az illető hatóság mi alapján szerezte meg személyes adatainkat, és akár megkérdőjelezni ezen adatok kezelésének szabályosságát is.
Írd meg a véleményed