A Déli Áramlat orosz projekt a Nabucco közép-kelet-európai alternatívája. 2007-ben jelentették be a projekt megszületését az orosz Gazprom és az olasz Eni vállalatok közös kezdeményezéseként. 2008 januárjában pedig Svájcban bejegyeztetik a South Stream AG vegyesvállalatot, melynek a fő tevékenysége a csővezeték megépítése és működtetése.
Ezt megelőzően azonban egyéb előkészítő lépések is történtek, ezek közül a legfontosabb a 2006-os orosz-szerb megállapodás. A Déli Áramlat (Ujniy Potok, Южный Поток) a Gazprom azon érdekét szolgálja, hogy Ukrajna megkerülésével tudjon gázt szállítani európai üzletfelei számára. Ennek előzménye a Baltikumon keresztülhaladó Északi áramlat. A résztvevő országok között szerepel Oroszország, Bulgária, Szerbia, Magyarország, Szlovénia és Olaszország. A globális projekt partnerbefektetői a két alapító vállalaton kívül az Electricité de France és a Wintershall francia, illetve német vállalatok. Az egyes országokon áthaladó szakaszokat a Gazprom az illető ország reprezentatív energiaellátó vállalatával együttműködve építi meg. (Bulgargaz, Srbjagaz, MOL és a szlovén Geoplin Plinodovi). Ami a horvát részt illeti, a Gazprom a jövőben alapít majd horvát partnereivel együtt egy Horvátországban bejegyzett vállalatot. Az orosz szakasz építése 2012 decemberében kezdődött meg, és 2015 végére tervezték volna az első szállítmányok elindítását. Jelen pillanatban – Bulgária hezitálása következtében – ez a projekt is kútba esettnek látszik, amihez az amerikai és uniós nyomás is közrejátszott.
Putyin: Nem épül meg a déli áramlat – Forrás: www.kronika.ro
A Déli áramlat jelentősége orosz geopolitikai szempontból abban rejlik, hogy lecsökkenti Ukrajna zsarolási potenciálját, megkerüli a térségbeli (aszimmetrikusan) rivális országokat (Törökország, Románia, Ukrajna), elmélyíti az együttműködést a Balkán ortodox/pravoszláv keresztény államaival, és új lehetőségeket nyit meg a nyugati országokkal, elsősorban Olaszországgal történő együttműködés elmélyítésére. Ugyanakkor ez a projekt sem mentes a kockázatoktól. Egyesek szerint a Nabuccóval is konkurens Déli Áramlat részvényesei is pályáztak volna a Sah Deniz-i mezőkre.
- Táblázat: Nabucco West és a Déli Áramlat tervezett csővezetékei összehasonlító adatai
| Összehasonlító adatok | |
| Nabucco West | Déli Áramlat |
|
|
Mivel az energiaellátás fontos stratégiai kérdés, Európában megnőtt az érdeklődés a különböző lehetőségek iránt. Jelen pillanatban úgy tűnik, a palagázban rejlő lehetőségek jelentik a fő kihívást a hagyományos energiahordozók számára. De amíg a palagáz ígéret, a kőolaj és földgáz a valós jelen. A kínálat elméletileg diverzifikált, gyakorlatilag azonban a földrajzi realitások és a költségek rendszere határozzák meg az ellátás rentabilitását. A nemzetközi piacon versenyhelyzet állt elő, melyben a különböző vállalatok mellett érdekelt a politikai szféra is. Hivatalosan az állami politika és a magánvállalatok szférája két külön mozgásterület, gyakorlatilag azonban ezek sokszor metszik egymást. Ilyen terület az energiaellátás területe is.
A Déli Áramlat gázvezeték tervezett fővonala – Forrás: www.magyarhirlap.hu
A közép- és kelet-európai kis országok esetében nagyon fontossá vált a gazdasági diplomácia e téren. A nem megfelelő döntések hosszú időre lehetnek kihatással rájuk. Ugyanakkor a lehetőségek kihasználása is komoly bevételeket jelenthet. Magyarország számára nagy lehetőség rejlik abban, hogy mind a Nabucco, mind pedig a Déli Áramlat projektekben területe szerepet kap. Azonban a MOL létező infrastruktúrája is kulcsfontosságú. Mindkét projekt hasznos Magyarország és a térség számára, és mindkettő megvalósítható lehetett volna. A Déli Áramlat építése megkezdődött, de úgy látszik, bukása következtében egy alternatív, kevesebb politikai kockázattal járó projekt fog megvalósulni, a Nabucco West esetében pedig még az első gyakorlati lépések is kérdésesek.
Az sem kizárt, hogy belátható időn belül mindkét projekt feleslegessé válik a palagázban rejlő lehetőségek miatt. Addig is zajlik az orosz-amerikai rivalizálás egyik gazdasági fejezete, melynek végkifejlete a következő években fog kibontakozni.
[1] Msc, hallgató, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz Kar, Magyar Földrajz Intézet, Turizmus és területfejlesztés szak, email: balogbettina@yahoo.com
[2]PhD, történész, közgazdász, A Román Tudományos Akadémia kolozsvári fiókjának munkatársa, a TE-206-os kutatói szerződés keretében, email: lakatos_artur_lorand@yahoo.com
[3]PhD, adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz Kar, Magyar Földrajz Intézet, e-mail: enagy@geografie.ubbcluj.ro
Írd meg a véleményed