Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

A Kolozsvári Magyar Napok utolsó borkóstolója igazán rendhagyó volt, ugyanis a borokat hozzájuk illő falatkák kísérték. A Borbarátnők Berecz Stéphanie-val együttesen sok munkát fektettek bele, hogy megtalálják azokat az ízeket, amelyek harmonizálnak a kiválasztott borokkal. És a sok fáradozás meg is hozta gyümölcsét!

2056194_24a6675854c90bf6b9f960bd6780fcb0_wm

Az est borásza – Forrás: www.divany.hu

Berecz Stéphanie volt az est borásza, aki Tokajból érkezett. Francia származású és a férje miatt költözött Magyarországra. Az estnek külön hangulatot adott aranyos francia akcentusa. Elmondása szerint nagyon szép volt a szőlő, ezért bor formájában is meg kellett kóstolni. Így vezetett az út a Kikelet pince alapításához. Maga a név is szimbólikus: azon frisseséget, üdeséget és új kezdetet jelenti, amelyek a borokban is visszatükröződnek.

Elsőként egy 2014-es hárslevelűt kóstoltunk a Lónyai dűlőből, amely mellé házipestós krémességet kaptunk.

Maga a bor elegáns, picit gyógynövényes, amellyel kiválóan illet az enyhe pestós ricotta és mascarpone krém. Egy 2013-as hárslevelűvel folytattuk. Sokban különbözött az előzőtől, talán leginkább enyhe füstösségben és citrusosságban. Pont ezért tökéletesen passzolt a pazar halas heverő hozzá. A pisztráng mellett megtaláltuk még az almát, a kaprot, a chillit, a borsot és a tejszínt is. Gazdag íze volt, mégis egyensúlyban maradt a borral. Harmadikként furmint következett, mellé pedig zöldmező rilette. A furmint már erőteljesebb ezért elbírja a húst is. A húskrém jól illett hozzá, habár lehetett volna egy kicsit krémesebb.

109199_keksajt_600_3

Kéksajt – Forrás: www.mindmegette.hu

Ezután jött a Három Grácia nevezetű bor. Ehhez a fantázia névhez egy barátság kötődik, mégpedig Bott Judit, Bárdos Sarolta és Berecz Stéphanie között. Ők hárman a tokaji gráciák, akik sokak szerint a robusztusságot, a kerekséget illetve az eleganciát képviselik boraik által. Ízben és illatban egy nagyon kellemes, kerek, fügés, datolyás bort ismerhettünk meg, amely mellé kitűnő választás volt a túrós palacsinta. Teljesen kiegészítették egymást. A bor édessége így kicsit hátrább szorult az enyhén savanykás túró miatt. Akinek általában nem jön be az édes borok, azoknak így biztosan tetszene.

Egy 2004-es Tokaji Máslással zártuk az estét. Gyönyörű savak, elegancia, hűsítő karakterrel rendelkező bor,

melynek édeséhez mellé először meglepően hatott a kéksajt, de kóstolás után szerintem mindenkit meggyőzött ez a párosítás.

Hangulatus és izgalmas borgasztronómiai estével ajándékoztak meg minket a Borbarátnők illetve Berecz Stéphanie. Megmutatták, hogy a borkóstolókat lehet másképp is csinálni illetve, hogy az étel-bor párosítás mennyire hálás és szórakoztató feladat.

Ajánlom másnak is

Írd meg a véleményed