Thinkonomyn több cikk is megjelent olyan kezdeményezésekről és vállalkozásokról, amelyek alapja a közösségi gazdaság elmélete. A kolozsvári egyetemi körökből sem maradt ki ennek a gazdasági formának a megvitatása: a Sapientia EMTE jogi szakán került megszervezésre egy kerekasztal-beszélgetés, amelyen a közösségi gazdaság jogi vonatkozásai kerültek terítékre.
Dr. Veress Emőd egyetemi docens indította a kerekasztalt, elmondva, hogy a közösségi gazdaság fontos része volt mindig a kapitalista berendezkedésnek, viszont ennek nagy lendületet adott a 21. században az internet. Az internet kínálta összeköttetési lehetőségek és a legutóbbi gazdasági válság a hagyományos gazdasági ágak közé emelte a közösségi gazdasági modellre épülő cégeket, és egyenes versenyt szült a kettő között.
- Pénzszerzés, megtakarítás, kényelem, vagy egyéb okok miatt is sokan kezdik használni az Ubert, az AirBnB-t vagy aYummbert, nem gondolva arra, hogy ezek pontos jogi helyzete mennyire is mély vitákat váltanak ki.
Dr. Veress Emőd elmondása szerint például, az Uberre lehet úgy tekinteni, mint egy platformra, amelyen a piaci szereplők találkoznak, viszont, úgy is lehet tekinteni rá, mint egy rosszindulatú taxitársaság, amelyik minden felelősséget és költséget a sofőrök terhére hagy. Megemlítette, hogy miután sok esetben a hagyományos bíróságok előtt a sofőrök és az Uber közötti viszonyt átminősítettek munkaviszonynak és a céget kötelezték az elmaradt társadalombiztosítási költségek befizetésére, jogászai választottbírósági klauzulát írtak be szerződéseibe. Ezáltal az Uber elkerüli a hagyományos bíróságok ítéletei miatt felmerülő kockázatokat és költségeket.
Dr. Vallasek Magdolna egyetemi adjunktus szerint ez az új vállalkozási modell dogmatikai válság elé helyezte a munkajogot, mivel a szereplők jogi helyzete féluton van a munkaszerződés és a megbízási szerződés vagy vállalati szerződés között. Véleménye szerint, mivel sok esetben egy munkára irányuló jogviszonyról beszélhetünk, mindenesetre a román Munkatörvény kell, hogy az irányadó legyen, viszont nehézségekbe ütközünk, mivel a hagyományos munkaviszony alap pillérei hiányoznak: a munkáltató egy algoritmus (egy alkalmazás), bérmegállapodás nincs, és a munkáltató nem felel semmiféle kockázatért munkabaleset esetén. Ennek érdekében az egyetemi adjunktus úgy látja, hogy rugalmasabbá kell válnia munkajognak a már megkezdett flexicurity modell alapján, amely által az ilyen atipikus munkaviszonyokat egyeztetni lehet a létező nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerrel.
Dr. Kokoly Zsolt egyetemi adjunktus a barcelonai bíróság előzetes döntéshozatalra irányuló kérdéséről beszélt az Uber mivoltával kapcsolatosan, amelyre az Európai Unió Bírósága ez év vége felé fog válaszolni. A nagy kérdés az, hogy az Uber csak egy egyszerű alkalmazás, amely összeköti felhasználóit (egy utazást igényelő személyt egy olyan személlyel, aki saját kocsiját használja) vagy egy szállítási szolgáltatást kináló cég (ebben az esetben viszont meg kellene felelnie minden Uber sofőrnek a személyszállításra vonatkozó jogszabályoknak). A cég sorsára nézve komoly döntés előtt áll a Bíróság, mivel pozitív válasz esetében még a cég tiltásáról szóló tagállami intézkedések visszafordítása is számításba jöhet (ti. az Ubert többek között Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Belgiumban is valamilyen formában korlátozzák).
Dr. Sztranyiczki Szilárd egyetemi adjunktus szerint a tulajdonjogot is újra kellene gondolni az új gazdasági fejlemények fényében, és társadalomközelivé kell tenni. Szerinte a jog le van maradva, nem tartotta a lépést a piaci élet dinamikájával, és nem kínál kellő biztosítékokat az új és komplex jogi viszonyokhoz. Mindazonáltal üdvözölte az új Polgári törvénykönyv időleges tulajdonról szóló előírásait, amelyek pontosan az ilyen megosztó jellegű közösségi gazdasági modelleket szolgálhatják.
Az előadók egyetértettek abban, hogy a piaci verseny általában jót tesz, de beismerték, hogy ezek a nem-hagyományos vállalkozások piaci előnyben részesülnek azáltal, hogy például sok adót megkerülnek, vagy különböző szabályozásoknak nem felelnek meg (személyszállításról szóló előírások Uber esetében, a szállodai rendszer szabályai AirBnB esetében, vagy vendéglátóipar szabályai a Yummber esetében). Ezek esetében, habár komoly kockázatot jelenthetnek a fogyasztókra nézve, a klasszikus fogyasztóvédelmi szabályok nem tudnak érvényesülni, állította Dr. Sztranyiczki Szilárd.
A közösségi gazdaság elméletére épülő cégek komoly politikai súlyt is nyernek a szolgáltatásaikat igénybe vevő emberek nagy számának köszönhetően.
- Sok ember ellenzi ezeket az új szolgáltatásokat, viszont egyre és egyre többen kedvelik és használják, ezért a tiltás semmi esetre sem egy elfogadható megoldás, összegezte Dr. Veress Emőd.
Véleménye szerint a törvényhozó meg kell, hogy találja a legmegfelelőbb módot arra, hogy a létező rendszerben a közösségi gazdasági modellre épülő cégek is megkaphassák helyüket.
(A képen balról jobbra: Dr. Vallasek Magdolna egyetemi adjunktus, Dr. Veress Emőd egyetemi docens, Dr. Stranyiczki Szilárd egyetemi adjunktus, Dr. Kokoly Zsolt egyetemi adjunktus. Forrás: Kovács Bálint.)
Írd meg a véleményed