Az erdélyi magyar fiatalok már nem materialisták, de még nem is posztmaterialisták – állítja az a Babeș- Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociális Munka karán végzett kutatás, mely erdélyi magyar egyetemisták értékrendszerét próbálta feltérképezni.
Mielőtt belevágnánk, nézzük meg, mit is jelent materialistának vagy posztmaterialistának lenni. A latin eredetű, anyagra vonatkozó ellentétes szópár már a 17. században használatos lett, főleg filozófiai vonatkozásokban. A materialista értékrendszerű ember a pénzt, illetve az anyagi javakat tartja a legfontosabbnak életében, míg a posztmaterialista értékrendszerű ennél továbbmenően, az anyagiakon túli (család, barátok, egészség) értékeket tartja fontosabbaknak.
Értékrendszer-vizsgálatok azt mutatják, hogy az eddigi materialista ember az idők során egyre posztmaterialistábbá válik, kivéve kelet –Európát, ahol a szocializmus jól bekavart. Ezekben a térségekben a rendszerváltás szinte hullámlöketként rendezte, illetve újrarendezte az emberek értékeit.
Romániára kitérve, a kutatás alapjául szolgáló Wold Value Survey és az erdélyi Ifjúság kutatások lehetőséget adtak azon korábbi elméletek cáfolására, melyek szerint a rendszerváltás után a fiatalok értékrendszerét ismét a materializmus jellemzi. De hogy a jó hírnek annyira ne örüljünk, a kutatók rávilágítottak arra is, hogy korántsem beszélhetünk posztmaterialista értékrendről sem: A mélyinterjús kutatások ugyanis árnyaltabb valóságokat tükröznek –, a fiatalok nézetei a két értékrendszer határait súrolják.
Eredményeik alapján a kutatók három típust különböztettek meg a fiatalok körében:
A mai modern fiatal: olyan fiatal, aki posztmateriális nézeteket vall, az anyagi tényezők nem befolyásolják értékrendjét, életében legfontosabb helyen a barátok, majd a család helyezkedik el, de saját családot csak 30 éves kora után szeretne alapítani. Az egyház és a hit egyáltalán nem fontos életében, a legnehezebb munka számára a szellemi munka, nyitott a világ problémáira, toleráns a mássággal szemben, illetve bízik az emberekben.
Az elítélő modern fiatal: idegenkedik a materiális értékektől, a kortárscsoport fontos helyet foglal el életében, nem tervez a közeljövőben családot alapítani, és hitetlennek vallja magát. Ez a fajta fiatal, habár nyitott a világ problémáira, rasszista, illetve homofób, ugyanakkor bizalmatlan az emberekkel.
A harmadik típusba a tradicionálisan modern fiatal tartozik, aki időintervallum nélkül tekint a megházasodásra, többnyire vallásos és vállalja, hogy a vallási nevelés befolyásolta személyiségét. Számára a fizikai munka ugyanakkora terhet jelent, mint a szellemi munka, nyitott a világ problémáit illetően, illetve toleráns mind a romakérdéssel kapcsolatban, mind pedig a homoszexualitás kérdésében.
Mindezek mellett nem kell elkeserednünk akkor sem, ha nem érezzük egyik kategóriát sem egyértelműen közelinek magunkhoz. Mi sem bizonyítaná jobban, mint ez, hogy egyediek vagyunk. Azonban az erdélyi trend alapján több mint valószínű, hogy az anyagi értékeknél van jóval fontosabb az életünkben, illetve személyiségünket valamelyest formálta a régi idők szelleme.
Veress Sarolta,
BBTE, Szociológia
Írd meg a véleményed