Paradicsomhibridek

Habár a paradicsomot az egészségre gyakorolt számos jótékony hatása, illetve a jellegzetes íze miatt vásárló fogyasztók értelmezése szerint a paradicsommal kapcsolatban a hibrid szó talán kevésbé összeillő, nem kell emiatt aggódni.

A hibrid magok két paradicsompalánta keresztezésével keletkeznek úgy, hogy egyik paradicsom-típus pollenjét a másik palánta női részére helyezik, és ebből terem az F1 hibrid paradicsom, amelynek magjai egy nagyobb hozam elérésére használhatók. Megjegyzendő, hogy a kisgazdaságokban termesztett paradicsom esetén is megtörténik a beporzás a méhek vagy a szél segítségével.

A paradicsomhibridek és a genetikailag módosított paradicsom (GMO) nem összetévesztendők, ezen utóbbiak esetén a paradicsom DNS szegmensein mikroorganizmusok szegmenseivel vagy más növények vagy állatok szegmenseivel végzik a beavatkozást, amelyek a fogyasztók egészségére nézve mellékhatásokkal járnak. A genetikailag módosított paradicsom létezése alapos okot ad arra, hogy tisztán követhető és ismert eredetű paradicsomot válasszunk.

A paradicsomhibridek a védett növénykultúrákban jelentek meg a bőséges hozam és az állandó növekedést, az ültetési ciklustól független (I. vagy II.) jó megkötő képességet biztosítva, és szavatolva a termelékenység és a koraiság közötti egyensúlyt, ezzel jelentős termést és minimális veszteséget biztosítva a kórokozók támadásai, valamint a szállítás okozta sérülések elleni ellenállást. Az ezzel a módszerrel termesztett paradicsom hosszabb ideig eláll a polcokon, és megfelelően feszes kinézetét meg fogja őrizni.

Habár a fóliaházakban és a palántaágyakban elméletileg a növénykultúrák védve vannak, a paradicsomtermesztését a lóféreg, a levéltetű, az atka, a csimasz, a légy és még a híres krumplibogár támadásai veszélyeztetik. A kórokozókon kívül, a vírusok, gombák és a bacilusok is veszélyeztetik a termést. Ezért a paradicsomhibridek nagymértékben vagy közepesen ellenállók a paradicsom mozaikvírus ellen. A védett területeken termesztett paradicsom egyéb gyakori megbetegedései között található a bakteriózis, mint a paradicsom ragyásodása, amelyet a Pseuodomonas okoz, vagy a gombásodások, amelyeket a paradicsom korhadása, a termés illetve a gyökér fuzáriózisa okoz, illetve “a levelek barnulása”, amely gyakori megbetegedést a magas hőmérséklet, a nedveségtartalom és a fóliaház nem megfelelő szellőztetésének kiegyensúlyozatlan kombinációja okoz, és amely akár a mezőn is előfordulhat, amikor a nagyhozamú esőzések és a magas hőmérséklet váltakoznak. Ezért léteznek a különféle kórokozókra és megbetegedésekre ellenálló hibridek, illetve fóliaházban vagy a szabad mezőn termeszthető hibridek. A paradicsomhibridek választása mentesíti a termelőket a növényvédő kezelések elvégzése alól, és a vegyszerek a növényeken vagy a paradicsomtermésben nem maradnak meg.

 A horticultorul.ro szerint Romániában bizonyos F1 hibridfajták termesztésének régi hagyománya van, amelyeket exportra is szánnak, ezek közül néhány bejegyzett fajta a Tomate Buzău 1600, egy már 1977-ben bevezetett fajta, illetve ennél fiatalabb fajták is, mint a Buzău  4, Buzău 47, Vipon, Kristinica, Darsirius, Pădureanca, Ruxandra, Măriuca, amelyek mind fogyasztásra, mind pedig ipari feldolgozásra alkalmasak viszont jelenleg az ország területén ezek nem a legelterjedtebb fajták.  .

A számos  fent-említett előnyök ellenére, a hibrid kultúráknak van egy jelentős hátránya is, azaz az F1 hibridparadicsomból nem tartható vissza vetőmag, mivel a tulajdonságai különválnak.

Az eredeti cikk elolvasható a https://gradina.clujului.ro/ oldalon!