E kérdés megválaszolása mellett választ kaptunk olyan további kérdésekre is, hogy milyen eszközökre van szükség egy szakkollégium megalapításához, illetve hogyan tud fennmaradni és tovább működni egy ilyen alapítvány. Kisebb és biztos lépések árán hosszú távú siker várható, hiszen egy szakkollégium az egyetemisták számára egy biztos hovatartozási pontot biztosíthat.

Igény szerint kell kialakítani egy szakkollégiumot és annak fejében kell tovább működtetni is. A legfontosabb tényező az, hogy egyáltalán igényt kell rá legyen diákok részéről, majd pedig legyen bizalmuk az alapítókban, ami időt igényel. A legfőbb cél a közösség kialakítása kell, hogy legyen, társítva ezt a szakmai neveléssel. A szakkollégium segítséget nyújt az egyetemistáknak a szakma jobb elsajátításában (ez már a nevéből is adódik), ez könnyebbséget okoz és hosszú távon siker koronázza az itt dolgozó hallgatók tevékenységét.. Mindig is igény volt a demokratikus együttműködésre, ezért a szakkollégiumok erre is lehetőséget nyújtanak.

Nemcsak egyetemisták számára nyújtanak lehetőséget a szakkollégiumok, hanem szervezeteknek is. Vállalatok keresnek meg szakkollégiumokat, ahol például a közgazdászok, jogászok olyan tevékenységeket folytatnak, amelyekhez társulva az egyetemisták is fejlődnek a választott szakterületükön.

Az előadás során bemutatásra került a Budapesti Corvinus Egyetemhez tartozó Rajk László Szakkollégium, amelynek az alapvető célja a tehetséggondozás, de emellett sokak számára mindez többet jelent: fejlődésben segít, célok kitűzésében, társadalmi kérdésekre kapnak választ, illetve ismerkedési lehetőséget nyújt az egyének számára.

A kolozsvári Mikó Imre Szakkollégium mottója: „A MIKÓ mindenre választ ad.” Tehát az egyetemi oktatás mellett igyekszik további szakmai fejlődési lehetőségeket biztosítani. A Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium szintén közösségi és társadalmi alapelven működik, amely egy életre meghatározó lehet egy szakkollégista számára.

Az újonnan megalakult Bolyai János Szakkollégium is bemutatásra került, amelynek szintén a magyar nyelvű szakképzés a célja. Emellett pedig a közösségformálás is ugyanakkora szerepet játszik, mint a szakmai tudás elmélyítése.

Az előadás résztvevői betekintést nyerhettek három különböző szakkollégium működésébe és következésképpen elmondható, hogy először igény kell legyen rá ahhoz, hogy beinduljon, majd működőképes legyen egy szakkollégium.