Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

Megbízotti vagy alkalmazotti minőség? Az ügyvezetői tisztség egyes jogi vonatkozásai

Sokak számára ismert, hogy egy társaság megalapítása esetén az alapító okiratnak kötelező módon tartalmaznia kell az ügyvezető személyére vonatkozó adatokat. Tehát a társaság és az adminisztrátor/ügyvezető közötti jogviszony már a megalakulás pillanatában létrejön. Az ügyvezető kötelezettségeiről, valamint felelősségéről a megbízási jogviszonyt (raport juridic de mandat) szabályozó Polgárjogi Törvénykönyv (Cod civil), valamint a társaságokról szóló 1990. évi 31. számú törvény (Legea 31/1990 privind societățile) rendelkeznek. Az így megszületett jogviszony alapja tehát a megbízási szerződés (contract de mandat).
 
A cégalapítást követően az ügyvezető, a közgyűlés jóváhagyásával, alkalmazotti minőséget is szerezhet a társasággal való munkaszerződés megkötése révén. Ez a szakma a 242111-es azonosítóval rendelkezik a Szabályozott Szakmák Jegyzékében (Clasificarea Ocupațiilor din România). Ekkor már a jogviszonyt első sorban a munkajogi rendelkezések szabályozzák.
 
Az ügyvezető munkaszerződéses jogviszonya az összes társasági forma esetében lehetséges. Kivételt képeznek a részvénytársaság (societate pe acțiuni), illetve betéti részvénytársaság (societate în comandită pe acțiuni). A munkajogviszonyt a társasági törvény egyértelműen megtiltja az említett két társasági formánál.
 
Valóban, az ügyvezetői, valamint az alkalmazotti minőség együttes létezése ugyanazon társaságon belül sok vitát vetett fel, mivel a társasági törvény 2006-os évi módosításáig nem rendelkezett erről a problémáról, ami miatt következetlen joggyakorlak alakult ki. Jelenleg a társasági törvény utólagos módosításai alapján kijelenthetjük, hogy egy társaság ügyvezetője akár munkaszerződést is köthet azzal a társasággal, amelyet képvisel ügyvezetői feladatkörének ellátása érdekében. Sőt, a megbízotti (mandatar) alkalmazotti (angajat) minőség halmaza megengedett az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságok (kft.) (societăți cu răspundere limitată cu asociat unic) esetében is, amelyben ezáltal a társaság egyetlen alapító tagja lesz, „saját magának” alkalmazottja és a „saját maga” megbízottja is.
 
Mivel azonban a megbízotti illetve az alkalmazotti minőség két különböző jogághoz tartoznak, nyilvánvaló, hogy jogi szabályozásuk is részben eltérő. Ami az adózási kötelezettségeket illeti, az adótörvénykönyvről szóló 2015. évi 227. számú törvény (Cod fiscal) előírásainak értelmében, az ügyvezető díjazása után ugyanúgy jövedelemadó (impozit pe venit) fizetődik, akárcsak a fizetések esetében. Talán a legfontosabb vonatkozás, melyet semmiképp sem hagyhatunk figyelmen kívül a témában, az ügyvezető és a cég közötti jogviszony megszűnésének módozatait érinti. A megbízotti, valamint az alkalmazotti minőség együttes létezése ugyanazon cégen belül akkor okozhat problémát, ha a közgyűlés más személyt szeretne nevesíteni az ügyvezetői tisztségbe az előzőleg megbízott helyett, aki alkalmazotti jogviszonyba is került a társasággal. Ebben az esetben az alapító okiratban történt megbízás visszavonható bármikor a megbízó akarata szerint. A megbízási szerződés (contract de mandat) érvényét veszíti tehát a megbízás egyszerű visszavonása által. Ebben az esetben a döntést nem kell megindokolni, ez ugyanis a megbízó diszkrecionális joga. A közgyűlés határozhat úgy tehát, hogy visszavonja a cég képviseleti megbízását az illető ügyvezetőtől. Amennyiben azonban ez váratlanul, minden ok nélkül történik, az ügyvezetőnek joga van kártérítési igénnyel élni a társasággal szemben, ám nem jogosult a tisztségbe való visszahelyezését kérni.
 
Ugyanakkor, a munkaszerződés (contract de muncă) megszűnésének módozatait, eseteit egyértelműen szabályozza a Munka Törvénykönyv (Codul muncii). A Munka Törvénykönyv a rendelkezéseinek be nem tartása az elbocsátásra vonatkozó döntés semmisségét vonja maga után, valamint – a jogtalanul elbocsátott alkalmazott kérésére, annak munkába való visszahelyezését is. Kijelenthetjük tehát, hogy az alkalmazott ügyvezető különleges védelemnek örvend, hiszen lehetősége van a tisztségbe való visszahelyezését kérni jogtalan elbocsátás esetében, szemben a „megbízott” ügyvezetővel, aki számára ez a jogorvoslati lehetőség nincsen fenntartva.
 
Az az ügyvezető, akinek a megbízási szerződés alapján ügyvezetői minőségét megvonják (az alapító okirat módosítása által), továbbra is a cég alkalmazottja marad, hiszen a hatályban lévő munkajogi előírások értelmében az ügyvezetői megbízás visszavonása nem vonja maga után a munkaszerződés megszűnését. A munkajogviszony megszűntetését csakis a Munka Törvénykönyv rendelkezései szerint lehet véghez vinni. Tehát ha az ügyvezetőnek a munkaszerződés alapján létező ügyvezetői minőségét szeretnénk megszüntetni, ez már csak a munkajogi szabályok szerint lesz lehetséges, nincs a megbízó belátására hagyva. Például, ha fegyelmi okok miatt kerülne sor a munkajogviszony megszüntetésére, akkor le kell járatni a törvény által előírt fegyelmi eljárást, amely keretében részletes indoklásra szorul az eljárás szükségessége és megalapozottsága. Amennyiben a munkajogviszony megszüntetésére a Munka Törvénykönyv rendelkezései nem elégségesek, a társaság abban a kellemetlen helyzetben találhatja magát, hogy két ügyvezetője van: egyik az alapító okiratban, a másik pedig alkalmazott.
 
Érthető, hogy azok számára, akik ügyvezetői tisztséget töltenek be, kedvezőbb megoldás lehet a munkajogviszony, hiszen az biztosítja az alkalmazottnak járó összes jogot és védelmet, viszont a megbízotti minőség esetében megoldást kínálhat a felek szerződési szabadsága, amely által az ügyvezető váratlan, minden ok nélküli elbocsátása esetére kártérítést szabhatnak meg a felek.
 
(Borbély Erika, jogász, Székelyudvarhely – Bertici Edit, ügyvéd, Kolozsvár)
Ajánlom másnak is

Írd meg a véleményed