Kriptovaluta, az új arany!

Érdeklődünk a kriptovaluták után, de nem találunk releváns infót a neten? A Thinkonomy élőben  próbálta kielégíteni a közönség kriptovaluta utáni kíváncsiságát. Blényesi Balázst, kereskedelmi hálózatban forgó társaságok, brókercégek, tőzsdék platformjainak tervezőjét kérdezte Csatlós Pál a kriptovalutáról és arról, hogy mi lesz vele a jövőben, merre alakul az új arany sorsa. Ha már van, használtuk az internet nyújtotta lehetőségeket (meg a menti.com-ot): a közönség kérdései alapján folyt a társalgás, és egy szép kis 15 blokkos láncot hoztunk létre másfél óra alatt. Miénk a jövő! Vagy talán mégsem?



1. Bitcoin vagy blockchain?

A bitcoin/blockchain sarkítás picit, hiszen a bitcoin az első kriptovaluta, aminek alaptechnológiája  a blockchain. Bár a bitcoinnak köszönhető, hogy ezt a forradalmian új technikát elterjesztette, a bankok azt mondják: a bitcoin hülyeség, a blockchain az komoly. Igazából a kettő kéz a kézben jár. Aki biztos választ tud adni arra kérdésre, hogy a bitcoin mikor tűnik el, eltűnik-e, értékét veszti-e az elkövetkezendő egy-két hónapban, évben, valószínűleg nem tudja mit beszél. De a blockchain maradni fog.



2.  Lesz-e egy olyan mondjuk, hogy egyszer csak eltűnnek és elfelejtjük a kriptovalutákat?

A bitcoin az marad, nagy valószínűséggel. Az, hogy épp a tranzakciós volumenek nőnek vagy csökkenek, az egy másik dolog és igazán nem számít. Többféleképpen lehet megközelíteni a kérdést:ha úgy kezeled a bitcoint , mint egy bombabiztos nyugdíjalapot, akkor egész biztosan csalódni fogsz. Ha úgy állsz neki: ,,Máról holnapra csináljunk egy kis pénzt…”, lehet, hogy a koncepció nem is megy végbe pont holnap. A blockchain karakterisztikája ugye az, hogy nem teljesül egyből az akaratod, többszörös konfigurációra van szükség, többen alá kell írják, hogy ez az tranzakció helyes, megtörténhet. Bitcoin esetében hatszoros konfirmálás kell. Jelenleg egy konfirmáció tíz  perc, egy bitcoin eladásához akkor egy órára van szükség. Azonban egy óra alatt a bitcoin el is tűnhet.



3 . Milyen az igazi blockchain? Nyitott, lehet kontrollálni, minden mindenkinek hozzáférhető? Nem így lehetne elképzelni egy ideális blockchaint?

A nyílt blockchain, az hozzáférhető. Még egy bizonyos csoport sem tudja papíron magához ragadni a blockchaint. A bitcoin esetében ez másképp tevődik fel: ott a bányászat, állítólag a 3 legnagyobb bányászfarmnál minden bitcoin 53 százalékot termel. Hogy kontroll nincs és szabad a piac, azt azért nem mondanánk. Vannak kontrollok, bár nem tudjuk, hogy kik, de vannak.



4 . Mi történik a Wall Streeten manapság?

Ott a ,,legjobban befektetett” téma: a nem teljesen nyitott, de nem teljesen zárt blockchain. Az ő kezükben van valami kontroll például. A kérdés az, hogy miért tart olyan sokat egy tranzakció hagyományos pénzügyek esetében. Ugye ahhoz, hogy te egy deriváltat eladjál, megvegyél, vagy a pénz a számláról eltűnjön, vagy éppen betegyék azt, nagyjából 3-5 nap szükséges. A blockchainnek az a hozománya, hogy ez néhány perc alatt megtörténhet. De azért tart ennyit, mert nincs meg a  bizalom a különböző játékosok között, még be kell kerüljön egy harmadik személy, középen álló entitás az üzletbe, ahhoz, hogy garantálva legyen mindkét irányban, hogy biztonságosan kezelődik a pénzed a saját adatbázisukban. Hagyományos pénzügyeknél egy áttörés lenne blockchain-re áttenni a tranzakciókat. Ennek alapfeltétele a bizalom. Az a jó a blockchainben, hogy nem a veled szembenülő emberben kell megbízni, hanem a rendszerben, ami működteti az egészet. Csatlós Pál szerint egy-két éven belül az azonnali kifizetés már lehetséges lesz, tehát 10 másodpercen belül a bankrendszerben a pénz átkerül egyik számláról a másikra.



5 . Hagyományos pénzügyek esetében kinél van a kontroll?

Egy ilyen rendszert egy kartell irányít, úgy 70-150 bank. Lehet, hogy nem is fog eltűnni ez a féle banki tevékenység. Egy kartell irányítja ezt, ami 2008-ban eljátszotta a hitelességét, még lehet, hogy elő fog fordulni. A kontrollt a kartellek a kezükből nem fogják kiengedni, ez tény. Az is igaz viszont, hogy nincs két olyan informatikai rendszer, ami egymással beszél, kell egy harmadik személy, mondjuk a kartell.. Kell egy rendszer, amit a kontroll is engedélyez.



6 . Hogyan is indult az internet? A blockchain is hasonló utat követ?

A brókertársaságok platform-tervezőjének, mint szakmának a munkaköri hátulütője, hogy rengeteg legiszlációt kell olvasni, és van egy pár szerv, aki kontrollálja a deriváltak kereskedését az államokban, ami a világ legnagyobb derivált-központja, ugye, a DTCC. Ennek ellenére gyerekcipőben jár még a technológia. 2000-ben volt ugye a dotkomlufi, a nagy hír: lesz interneten keresztüli beszélgetés, úgy fogunk beszélni, mint a Star Trek-ben, hogy látjuk egymást, videók, és a többi. Bill Gates is írt egy levelet a kollégáinak, hogy ez meg ez lesz, de abszolút senki nem tudta konkrétan felfogni, ma pedig minden magától értetődő. Ki kell várni, de a blockchain is kiterjed minden iparágra. Itt a bitcoinnak kell hálás lenni, hogy behívta a blockchain fogalmát meg terminológiáját. Ma-holnap teljesen át fog költözni a pénzügyi alapismeretek szótárába ez a két kifejezés. Ha bemész a bankba, megkérdezik: debit vagy kredit? Következő lépés az lesz, hogy tudod mi a blockchain.



7. Az internet szerepét átveszi-e a blockchain? Valós a hír? Ha igen, hogyan?

Most ahogy fel van építve az internet, vegyük az e-mail esetét, nagyon könnyen lehet spammelni. Ha van egy adatbázisom, tízezer embernek elküldöm az ajánlatom, amiből 99.999-t nem is érdekel. Ha egy e-mail egy cent lenne, és bejelölhetném, hogy ki küldhet nekem ingyen e-mailt, vagy ki kell fizessen azért, hogy küldhessen nekem e-mailt, az nagy előrelépést jelentene. A Gmail-nél már be lehet állítani talán ezeket. De mikrotranzakciókat is lehet majd csinálni a jövőben, például: bebiztosítod magad azokra a pillanatokra, mikor 70 km/h sebesség fölött mész az autópályán. Okos szerződések által lesz megoldva minden.

Visszatérve a kérdésre, igen, valamilyen szinten helyettesítheti a blockchain az internetet, hiszen mindkettő lényege az információcsere, csak óriási az energiafogyasztás.



8. De mi a helyzet az energiafogyasztással?

Mivel a felhasználók száma exponenciálisan növekszik, ki kell találni, hogy hogyan lehet kontrollálni az energiafogyasztást, bentebb és lentebb szorítani a felhasználók számát. Összehasonlításként: az energiát, amit a bitcoin elfogyaszt, egy közepes országnak egyetlen bankja fogyasztja el, mondjuk a City Group. Meg lehet vizsgálni: ha minden bitcoin-tranzakciót kiiktatsz egy évig, mi történik, vagy ha egy City Groupot iktatsz ki, akkor mi történik. Lássuk: ha egy ilyen bankot iktatsz ki, az eltűnik egyik-napról a másikra, a  a gazdaság megáll. Viszont ha a bitcoin-t iktatod ki, akkor csak néhány milliomossal, milliárdossal lesz kevesebb a földön, de így is vannak elegen.



9. Minden társadalomban nem ugyanúgy működik a bitcoin/blockchain rendszere, miért? Milyen okos szerződések várhatók?

Ahhoz, hogy a rendszer működjön, fejlett társadalomra van szükség, a jelmondatot a Star Trek is aláírja: ,,Minket már nem az érdekel, hogy gyűjtsünk, hanem az érdekel, hogy a társadalmat gyarapítsuk azzal, amit mi a különböző galaxisokban összeszedtünk.” Az első okos szerződés, amit átültettek blockchain-re azt számolta ki, hogy mennyi eséllyel nem  fogja tudni fizetni a lakáshitelét a szomszédnéni. Ennek a fordítottja az amikor végig tudod követni, hogy ki mit csinált a tranzakcióval. Vannak olyan tranzakciók, amik ki vannak fehérítve, jön a bank, következő tíz éves termelés milyen szinten lesz, ebből harminc százalék keresel, de lehet, hogy annak a fedezete egy terrorizmust finanszírozó alapágakból származik, mostanában nehéz kideríteni. Nehéz bármit is tenni a rendszerben, ha nyílt blokklánc tagjának képzeljük magunkat. A lényeg az, hogy nyomon tudod követni, hogy ki, mikor, miért, mennyi összeggel nyúlt hozzá valamihez a blockchain-en. A jövőben az is megvalósul az előadó és a moderátor szerint, hogy ha valaki felül egy repülőre, bebiztosíthatja magát: ha késni fog a járat, és ha emiatt ő is lekésik egy fontos találkát, akkor az utas automatikusan ki lesz fizetve ezért a késésért. Ezek lesznek a blockchain alapú biztosítások.



10. Mitől függ az, hogy ki szabályozhatja a kriptovaluták rendszerét?

A jelenlegi létező kriptopiac alap lightmotívuma, hogy nem szabályozott. Földrajzi régiótól függ, hogy ki mennyire próbálkozhat szabályozni, például az Egyesült Államokban a szabályozáspártiak, utána gyakorlatiasabbak következnek, Japán és Délkelet-Ázsia pionír álláspontot foglaltak az ügyben: business first, law second. Mi több: Svájcban, ha vonatjegyet vesz az ember, megkérdezi a  gép: bitcoinban vagy svájci frankban akarsz fizetni? Van, ahol ez nem jelent problémát.



11. Honnan lehet értesülni valós hírekről a bitcoin változásával kapcsolatosan?

Régen amit a sajtó megírt, arra lehetett hivatkozni, például: ezt meg ezt írta a Szabadság. Ez az internet miatt nem áll most fenn. Amit véghezvitt a médiával az internet, azt csinálja a kriptovilág a pénzzel: decentralizálja. Ott a fake news fogalma, de a hírek világa nem változott meg egy éjszaka alatt. Egy bizonyos platformban nem lehet megbízni, mindenhol vannak érdekek. Ha kezdő az ember, bármit olvasson, egy idő után rájön, mi hazugság és mi igazság. Ha valakit érdekel a kriptovilág, akkor a Youtube-on keresse meg  Andreas Antonopoulos-t, aki tájékoztató videókat tesz közzé a bitcoinról. Innen el lehet indulni. Továbbá, tapasztalattal egy idő után el tudjuk dönteni, mi igaz, s mi nem, de párszor pofára kell esni. Az ingyen hírforrások mind neccesek, a fizetősek valamivel megbízhatóbbak.

Hírnevük is olyan, inkább utánanéznek annak, amit megjelentetnek. Másrészt a technológiai dolgokban nehéz füllenteni. Tényekre kell odafigyelni, meg kell érteni az alapjait a dolgoknak, aztán figyelni. A cikkek 90 százaléka minimum pontatlanságokat tartalmaz.



12. Milyen hatással lesz egy gazdasági válság a kriptovalutákra?

Mi adja a bitcoin értékét? Az emberiségbe vetett hite meg bizalma. 1973 előtt mi adta a pénz értékét? Az arany. 1973 után az, hogy mennyi van belőle forgalomban. Nem létezik, hogy adják-vegyék kevesebbel a kriptokat egy válság esetén sem. Egy jó blockchain egyik célja, hogy decentralizálva legyen. Ne legyen egy-két bányászati csoport, hanem több. Ha az egész egy kézbe összpontosul, megint nem csináltunk semmit. Ha van egy blockod, ami másnak nem jelent semmit, akkor elvesztetted. Az az igazi bitcoin, ahol leghosszabb a lánc

Felmérték: száz év múlva huszonegy millió bitcoin lesz a világon. Van egy alkalmazás, amely felméri: hány felhasználó, hány aktív pénztárca van a rendszerben. Van egy biztonsági kód, ha azt valaki elvesztette, akkor ennyi volt a bitcoin-karrierje.

Fun Fact: volt egy férfi, a hírekben lehetett hallani róla, hogy számítógépet cserélt. Eszébe jutott, hogy valamikor volt neki tízezer bitcoinja, biztonsági kódot pedig elfelejtette. Felkutatta az egész szeméttelepet, óriási akciót csinált, hogy kapja meg a hard disc-et, és nem kapta meg. Sad story.



13. Érdemes most bitcoint venni?

Annyit érdemes venni, amennyit nem sajnál az ember elveszíteni. Ajánlott kipróbálni 5-10 lej értékben. Míg a tőzsdéknél szabályoztak: ezzel szemben a kriptovilágban szabad a pálya. Mindenképp érdemes kipróbálni, megízlelni, de nem azzal a vággyal, hogy gazdag akar lenni valaki. Ez a kriptovaluták rendszere akkor növi ki magát, amikor úgy használják az emberek, hogy nem is tudják, hogy használják. Hasonlóan a TCP/IP-hez, az internetprotokollok használatához, amiről az emberek 90 százaléka nem is tudja, hogy használja.



14. Milyen iparágban lenne a leghatékonyabb a blockchain?

A  dolgok internetében (internet of things). De mi az a dolgok internete? A mindennapi tárgyakat képesek hozzákapcsolni az internethez valamilyen szinten szenzorokkal és érzékelőkkel milliónyi cipőt, órát, telefont, ablakot, hangszórót, vállfát, porszívót, telefont, asztalt, széket, szekrényt, pacemakert. Ez a decentralizált rendszer abszolút alapdefiníciója. Arra lenne jó, hogy egyes tárgyak élettartamát, életútját le lehessen követni. Vesz valaki egy porszívót, nincs rajta szenzor, nincs rajta internetkapcsolat,  tesz rá egy RFID olvasót, identitást ad a porszívónak, így alkalomadtán tud vele interakcionálni. Smart contract-et köt rá, és kész.

Ezen felül a dolgok útkövetését is biztosíthatja, ez hatalmas fejlődést jelentene a szállítóvállalatok szempontjából. Ott vannak az eco, bio, egyéb zöld-őrületek, hogy csak olyan kávét veszek, amit koalák szedtek Brazília sarkában. Hogyan is néz ki ez: van egy blokk, ami azt jelképezi, hogy koala szedte, van egy blokk, ami a kávé fajtáját jelöli, van egy blokk, ami azt szűri, hogy simogatták-e a kávét, miközben szedték. Erre alapszik a blockchain, csak alkalmazás szintjén működik. Pizzarendeléskor a jövőben bevezetik: letétbe helyezzük a pénzt, ha megkapjuk a pizzát, akkor megy a kontra. Ez is egyfajta smart contract-et jelent, hasonlóképp a parkolóhelyeket is lehetne így marketingelni.



15. Mennyiben tudja kilőni az emberi faktort a blockchain?

A pénz fogalma az emberiességgel van összekötve. Legyen bitcoin, blockchain, nem muszáj az ember kontrollálja. Futurisztikus kép: önműködő taxi, elmegy a szervizbe, kifizeti a mosatást, a gumicserét, ha van még egy ennyi megtakarítása, akkor vesz még egy autót, önműködő taxitársaság jön létre. A kérdés: hogyan tudja az embereket aktívan tartani a rendszer?



Itt zárul be a lánc, de hozzá lehet még tenni, sőt válaszolni is. Legyen a Thinkonomy is egy száz év múlva huszonegy millió résztvevővel rendelkező liveban is közvetített képzés!

A Star Trek őrizze utatok!

 
Kategória: 
Írj velünk!
Kamatoztasd tudásodat, légy elismert szakmai körökben