„Kötelező kvóta” vs. „nemzeti célkitűzés” − 2. rész

Európa 2020 Stratégia 

Az Európa 2020 stratégia Energia és Éghajlatváltozás című fejezetben Románia a megújulóenergia-termelésre vonatkozó célkitűzését az EU27 20%-os átlagértékénél magasabb mértékben határozta meg. Ezt a vállalást elsősorban a már létező vízi erőművek termelésére alapozták, de már akkor (2007) életben volt egy (nem túl ösztönző) támogatási rendszer a megújulóenergia-termelésre, valamint előkészületben volt a jelenlegi „zöld bizonylatos” támogatási rendszer is, ami kiegészíteni hivatott a létező nagy vízi erőművek termelését, ezzel hozzájárulva a célkitűzések eléréséhez.

Európa 2020 célkitűzések

EU27 célkitűzés	Vállalt értékek
	EU27	Magyarország	Románia
Energia és Éghajlatváltozások (20/20/20)
Az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentése	20%	10%	20%
Az energiahatékonyság növelése	20%	10%	19%
A megújuló energia részaránya az össz energia fogyasztásból	20%	13%	24%

 

A 2010-ben véglegesített Megújuló Energiára vonatkozó Nemzeti Cselekvési Terv (MENCsT) már konkrétabb számokat fogalmaz meg. Tekintettel arra, hogy a 24%-os célkitűzés a megújuló villamosenergia mellett a megújuló hőenergiát, valamint a szállításban használt, megújuló energiaforrásból nyert üzemanyagokat is magába foglalja, szükséges volt ezen kategóriákon belül is meghatározni a célkitűzéseket.

[

Megújuló energia – Forrás: www.multitech.com

A továbbiakban ez a tanulmány csak a villamosenergiára vonatkozó elemzéseket tartalmaz, ugyanis a zöld bizonylatos támogatási rendszer is csak a megújuló villamosenergia termelést hivatott ösztönözni, így mérhető eredményeket is csak ezen a téren produkált.

„Kötelező kvóta” és „nemzeti célkitűzés”

A MENCsT meghatározza a célkitűzéseket, ami a megújuló villamosenergia részarányát illeti az össz bruttó villamosenergia-fogyasztásból, valamint a támogatásban részesülő megújuló villamosenergia részarányát az össz bruttó villamosenergia-fogyasztásból.

Zöld energia – Forrás: www.sunfileds.co.ul

Erre azért volt szükség, mert Romániának nem volt szándékában a már létező és viszonylag hatékonyan, alacsony költségekkel működő vízi erőműveket támogatni a zöld bizonylatos támogatási rendszerrel. A 2008-ban megjelenő erre vonatkozó 220. számú törvény le is szögezi, hogy csak a 10 MW alatti termelőkapacitással rendelkező vízi erőművek részesülnek a támogatási rendszerben. A vízienergia az egyetlen megújuló erőforrás típus, amelynél ilyen korlátozás van a törvényben, az összes többi erőforrás típus esetében nincs semmiféle korlátozás ami a teljesítményt illeti.

Amint említettem, a MENCsT és a 2008/220 sz. törvény bevezet két újabb kifejezést, amelyek a megújuló energia vállalásokat, célkitűzéseket illeti:

• Megújuló villamosenergia nemzeti célkitűzés, ami nem más, mint a megújuló villamosenergia részaránya az össz bruttó villamosenergia fogyasztásból. Ez magába foglalja az összes megújuló energia termelőkapacitás termelését, függetlenül attól, hogy részesül támogatásban vagy nem.
• A Megújuló villamosenergia kötelező kvóta a támogátásban részesülő megújuló villamosenergia részarányát jelenti az össz bruttó villamosenergia fogyasztásból. A különbséget a két érték között tehát a támogatásban nem részesülő, nagy vízi erőművek termelése adja.

Megújuló villamosenergia nemzeti célkitűzés 

Év	2010	2015	2020
Megújuló villamosenergia részaránya az éves bruttó összfogyasztásból	33%	35%	38%

 

A Megújuló villamosenergia nemzeti célkitűzés a villamosenergia-termelés hozzájárulását mutatja az ország 2020-as kötelező vállalásához, a 24%-os célkitűzés eléréséhez, amely, amint említettem már nem csak a villamosenergiát foglalja magában, hanem a megújuló hőenergiát és a megújuló üzemanyagokat is.

egújuló energia – Forrás: oag.ca.gov

A Megújuló villamosenergia kötelező kvóta bevezetésére azért volt szükség, mert nyilvánvalóan a nagy vízi erőművek termelése nem elegendő a 38%-os, ill. a 24%-os célkitűzések teljesítésére, ezért mindenképpen szükség volt új termelőegységekre, amelyek csakis egy támogatási rendszer hatására jelenhettek meg. A kötelező kvóta által szándékszik az állam jelezni, hogy mi az a villamosenergia mennyiség (vagy részarány az összfogyasztásból), amire számít ezektől az új termelőegységektől, és amire hajlandó támogatást adni, azért, hogy a 2020-as vállalásokat teljesíteni tudja.

Megújuló villamosenergia kötelező kvóta     

Évek	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2019	2020
Támogatott megújuló villamosenergia részaránya az éves bruttó összfogyasztásból	8,3%	10%	12%	14%	15%	16%	17%	18%	19%	19,5%	20%

 

Ebből a táblázatból és ezekből a kötelező kvótákból egyértelműen kitűnik, hogy Románia évről évre növelni szeretné a támogatott megújuló villamosenergia-mennyiséget, vagy annak részarányát az összfogyasztásból. Ez egy nagyon fontos jelzés a befektetőknek. Felmérve, hogy egy adott pillanatban hol áll az ország ennek a kvótának a teljesítésében, rögtön kikövetkeztethető, hogy mi az a termelőkapacitás, ami még szükséges ahhoz, hogy ezt a kötelező kvótát Románia teljesítse.

Felhívnám a figyelmet a „kötelező” szóra. Gyakorlatilag azért kötelező ez a kvóta, mert míg a nagy vízi erőművek termelése adott, viszonylag állandó és korlátolt érték, addig a támogatott erőművek termelése „kötelező” ahhoz, hogy a 38% és a 24% elérhető legyen. Ezeket a vállalásokat, mint kötelező teljesítendő éves szintek, Románia leközölte és vállalta az Európai Bizottság előtt is.

Szerző: Nagy-Bege Zoltán az Országos Energia Hatóság (ANRE), Szabályzó Tanácsának tagja.

A cikksorozat minden csütörtökön fog megjelenni a www.thinkonomy.community-n.