Kihívás vagy nehézség? Milyen életszakaszokat különböztethetünk meg egy vállalkozáson belül?

Kürti László előadása szombaton délután azoknak szólt, akik jártasak a vállalkozások világában. Vagy vállalkozni szeretnének, s ezáltal jobban megismerni a vállalkozások világát. Vagy már egy működő vállalkozásuk van, és ezt szeretnék tovább fejleszteni. Kürti László több céget is irányít, többek közt ő vezeti a Saxum Corporate Finance Ltd. professzionális tanácsadó céget is.

Megtudhattuk, hogy egy vállalkozó saját vállalkozásának a felépítését  két ciklusra kell tagolja. Az első az az ötlet, a koncepció kidolgozása és ez egészen a vállalt érettségi szakaszáig tart, hisz ebben a szakaszban fog a vállalat piaci tevékenységet beindítani, ebben a szakaszban szedi össze a vállalkozás a működéshez és a befektetéshez szükséges forrásait. Ez az a szakasz, ahol körvonalazódnak a vállalatot későbbiekben működtető belső rendszerek (controlling). A második ciklus akkor indul, amikor a vállat eléri az organikus növekedési potenciálnak a felső korlátját. Ez az a pont, amikor a tulajdonosnak döntenie kell, hogy vagy felvásárol egy másik vállalatot, vagy eladja a saját vállalatát és ezáltal egy exit stratégiát épít fel. Ezáltal ciklikussá válik a folyamat, hiszen ha exitelünk, akkor olyan mintha egy teljesen új vállalatot kell felépíteni (az exit alatt nem csak azt értjük, hogy a tulajdonos eladja a saját vállalkozását, hanem azt is, ha fuzionál, tehát felvásárol egy újat).

 

És akkor most vegyük szépen sorba a vállalati kihívásokat:

 

Az első szakaszban (induló szakasz) még kevés kihívással kell megküzdenie a vállalkozásnak. Ebben a szakaszban az induló vállalkozók olyan problémákat próbálnak kihívásként taglalni, amik valójában természetüket tekintve nem azok, sokkal inkább nehézségek. Ezek azok, amik a vállalat beindításának szerves részét képezik. A leggyakoribb mindközül pedig az, hogy nincsen pénzforrás a vállalat létrehozásához.

 

Második kihívás leggyakrabban a jogi ismeretek hiánya,illetve a külső behatások miatt a köztudatban gyökeret vert azon mentalitás, hogy „úgy em érdemes vállalkozást indítani“ a bürokrácia miatt. Említette, hogy nyugati országokban jelentősen nagyobb a bürokrácia, mint hazánkban. Angliában például állampolgárság nélkül nem hozhatsz létre vállalatot. Véleménye szerint a bürokrácia nem a vállalatok hátrányát szolgálják, épp ellenkezőleg, a vállalkozókat segítik elő abban, hogy megfelelő körülmények között tudjanak vállalatot létesíteni.

 

László kihangsúlyozta, hogy ezek álnehézségek, a vállalatvezetőnek az feladata, hogy ezeknek a problémáknak a megoldásához megfelelő szakértőt találjon. És itt történik meg gyakorlatilag az egyik leggyakrabban látott hiba, hogy a vezető nem vállalkozóként kapcsolódik be a vállalkozásában, hanem létrehoz egy céget a nevére, majd mint alkalmazott kezd el tevékenykedni benne. Az előadó szerint eközött egy erős vonalat kellene húzni, és jól el kéne választani az egyiket a másiktól.

 

A harmadik álkihívás pedig az, hogy szeretne egy személy vállalkozást létrehozni, de nincsen megfelelő ötlete. Mivel a vállalkozó nem egy ötletgazda, nem eshet abba a hibába, hogy azon gondolkodik, hogy mi legyen vállalkozásának alaptevékenysége.  Fontos, hogy célokat tűzzünk ki, számszerűsítsük ezt a vállalatunkban. A sikeres cég egyik alappillére, hogy megfelelő partnercégeket keressünk.

 

Előadásában sok olyan kérdésre adott választ, amivel a vállalkozó és a vállalkozni emberben felmerült. Megismerhettük a vállalkozások fejlődési szakaszait, illetve megtudtuk a különbséget a vállalati nehézség és kihívás között.

 
Kategória: 
Írj velünk!
Kamatoztasd tudásodat, légy elismert szakmai körökben