Ha CTP-ösztöndíjra adod a fejed

Bizonyára ismeritek azokat a hat képből álló sorozatokat, amelyek bizonyos foglalkozásokat vagy más társadalmi szerepeket mutatnak be barátok, szülők, a társadalom és a valóság szempontjából. Valahol egyik sem igaz önmagában, de a hat kép együttvéve már jobban megvilágítja a valóságot. Sokszor eszembe jutottak ezek a komikusnak szánt képsorozatok amerikai ösztöndíjas időszakom alatt. Fejben két éven keresztül rakosgattam össze a saját tablómat is, amelyet most, hazatérve, a valóságban is elkészítettem. Íme...


CTP

Biztos vagyok benne, hogy mindenki sok elképzeléssel, várakozással és meglehetősen idealizált elképzelésekkel adja be jelentkezését a programra. A fő építőelemek, mint utazás, tanulás, az Új Világ megismerése természetesen részei ennek a kalandnak, azonban aki megveszi repülőjegyét a tengeren túlra, annak tudnia kell, hogy igazából nem csak New Yorkba, Clevelandbe, Eriebe vagy Buffaloba fog megérkezni, hanem egyben komfortzónáján kívülre is. Ez a program legcsodálatosabb, de ugyanakkor legnehezebb része. Felülmúlja a felhőkarcolókat és a nemzeti parkokat. Ez az a tapasztalat, amit garantáltan nem kerül el senki, aki erre az ösztöndíjra vállalkozik. Ez az, ami miatt érdemes vállalni a harcot és megvívni a küzdelmeket.

Calasantius Training Program

A krízis

Megszokott életmódunk, kiszámítható kapcsolataink, begyakorolt feladataink és probléma megoldási stratégiáink képezik komfortzónánkat. Életünk nagy részét ebben az ismerős struktúrában töltjük. Hétköznapjainkban ezzel sok időt és energiát takarítunk meg, és mindezeken túl komfortzónánk egyfajta biztonságérzetet is nyújt számunkra, hiszen ez az a hely, ahol ritkán érnek minket váratlan helyzetek és erőnket felülmúló kihívások.

Komfortzónánk az, amit nem vihetünk magunkkal Amerikába. Nem csak megszokott lakókörülményeinkről, barátainkról, családunkról, gyülekezetünkről, munkahelyünkről van szó, hanem európai gondolkodásmódunkat, megszokott ügyintézési stratégiáinkat, konfliktuskezelés stílusunkat is az óceánnak ezen az oldalán kell hagynunk. A hétköznapjainkban biztonságot jelentő, megszokott kereteink eltűnnek: nincsenek megszokott kapcsolatok, begyakorolt útvonalak, ismerős boltok, bevált termékek. Körülöttünk minden idegen, új és kiszámíthatatlan. Mindehhez hozzájárulhat még megszokott anyagi biztonságunk, teljes egzisztenciánk megingása is. Életünk építménye feje tetejére áll: komfortzónánkban csak ritkán adódtak váratlan helyzetek, komfortzónánkon kívül pedig ritkán adódnak megszokott szituációk.

komfortzona_abra

A fejlődés

A komfortzónánk elhagyása természetesen nem egy önmarcangoló gyakorlat, amely pusztán olyan embereknek javasolt, akik már nem tudják mivel fokozni az adrenalin-szintjüket. Komfortzónánk elhagyása ugyanis hitünk, személyiségünk és szakmai énünk fejlődésének elengedhetetlen lépése.

Gondolj bele! Ha mindig csak egyetlen egy úton jársz, sosem fogsz megismerni más utcákat, útvonalakat, városrészeket. Ha szellemileg is mindig csak a jól begyakorolt feladatokat és helyzeteket ismételgeted, óhatatlanul megállsz a fejlődésben, és ha ez sokáig fennmarad, visszafelé fogsz fejlődni. Komfortzónánk elhagyása egyrészről tehát utat nyit a felfedezésre, fejlődésre, és növekedésre az által, hogy elveszítjük lábunk alól a megszokott talajt, és új talajon kell megtanulnunk járni.

Másrészről komfortzónánk elhagyása megtisztít minket a feleslegtől. Ahogyan majd bőröndödet fogod csomagolni, mérlegelned kell, melyek az elengedhetetlen felszerelések. Sok mindent nem fogsz tudni magaddal vinni, amit szeretnél, és sok mindent magaddal fogsz vinni, amelyről később rájössz, hogy felesleges volt. Ugyan ez a szortírozás fog végbemenni kapcsolataid, régi szokásaid, és rutinjaid terén is. Annak ellenére, hogy hazatérve valószínűleg fájóan fogod megállapítani, hogy emberek, helyek és szokások nem vártak meg téged a ruhásszekrényedben, mint ruháid, ez egy nagyszerű, sok erőt és energiát felszabadító „takarítás”, hiszen rossz szokások, rosszul funkcionáló kapcsolatok és időrabló tevékenységek fognak életedből távozni – felszabadítva téged az igazán értékes és fontos életre.

Csak semmi pánik!

Komfortzónánk elhagyására is ugyanaz jellemző, mint életünk minden más csodálatos tapasztalatára: sok szenvedéssel jár, de éppen ez hozza meg a gyümölcsöt. Azonban a kimerültség, a sokáig fenn álló, megnyugvás nélküli stresszes állapot és az állandó rágódás – a pánik – megbéníthat; nem csak fejlődésedet, hanem egész létedet és lényedet akadályozhatja. Fontos tehát, hogy ebben a nagy kalandban megfelelő és rendszeres utánpótlást kapj!

almaaink

Vedd számba, hogy melyek azok a kapcsolatok és tevékenységek, amelyek feltöltődést és megnyugvást jelentenek számodra és szánj időt rájuk! Elfoglalt leszel, de emlékezz rá, hogy üzemanyag nélkül nem megy a „kocsi”, tehát ne sajnáld az idődet a „tankolásra”!

Mindezek mellett nézz folyamatosan előre, ne pedig azokra a dolgokra, amelyeket hátad mögött hagysz! Ha hátrafelé tekintesz – szeretett komfortzónádra és annak kedves részleteire – csak saját helyzetedet nehezíted, és ismét csak sóbálvánnyá válasz. Nézz az előtted lévő kihívásokra, az új tapasztalataidra, és mindarra, amelyet ebben az új helyzetben kapsz. Ne feledd, igazából nem komfortzónád elhagyása a fő esemény, amely ebben az időszakban történik – hanem annak bővülése!

Brockhauser Ildikó írása

További információkat olvashatsz a: http://www.ctpinfo.hu/ honlapon.

Kategória: 
Írj velünk!
Kamatoztasd tudásodat, légy elismert szakmai körökben