Az agresszió, mint társadalmunk szerves része

agresio.jpg

Forrás: 
internet

Az ember agresszív lény. Egyes rágcsálók kivételével egyetlen gerinces lény sem öli meg fajtabelijét olyan elszántsággal, és annyira készakarva, mint az ember.

A szociálpszichológiát úgy határozzuk meg, hogy tárgya a társas befolyásolás, vagyis az egyik embernek a másikra gyakorolt befolyása. Az agresszió legszélsőségesebb formája úgy tekinthető, mint a társadalmi befolyásolás legvégső foka. Vajon az emberi természet része-e az agresszió?

Az agresszió mindennapi fogalmának két aspektusát különböztetjük meg, az önérvényesítő aspektust és a destruktív aspektust. Vagyis, különbséget kell tenni azon viselkedés között, amelyik árt, és amelyik nem árt más embereknek.

A rámenős ügynök és a diák, aki konokul töri a fejét a matematikai problémán, nem tekinthető agresszívnek. Ezzel szemben agresszívként fogható fel a bostoni fojtogató, a verekedős gyerek, az öngyilkossággal fenyegetőző udvarló, stb. Az agresszió meghatározható, mint olyan viselkedés, amelynek célja kár vagy szenvedés előidézése. A szándékos agresszió kategóriáján belül szükséges lenne még egy megkülönböztetésre. A rosszindulatú, öncélú agresszió és a valamilyen cél elérésének eszközéül szolgáló agresszió.

Freud úgy gondolta, hogy ha az emberek nem tudják agressziójukat kifejezésre juttatni, akkor az agresszív impulzusok felhalmozódnak, majd végül robbannak, súlyos erőszak vagy pszichés betegségek formájában. A rendelkezésünkre álló bizonyítékok szerint az agresszióból származó konfliktus az embereknél nagyfokú érzelmi feszültséghez vezethet.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szóbeli agresszív cselekedetek további támadó jellegű aktusokra buzdítanak. Az embernél az agresszió nem csupán a feszültségektől függ, vagyis attól, amit érzünk, hanem attól is, amit gondolunk. Az esetek legtöbb részében az erőszak nem csökkenti az erőszakot , hanem, az erőszak még több erőszakot szül.

Konfliktushelyzetről akkor beszélünk, ha több, egymással ellentétes, de egyenlő erő egyidejűleg hat. Ennek több változata van. A frusztráció a célra irányuló viselkedés akadályozását jelenti. Legkorábbi elmélet ezzel kapcsolatban az úgynevezett „frusztráció-agresszió” elmélet, amely szerint a frusztráció mindig agressziót eredményez, s az agresszió mindig valamilyen frusztrációból fakad. Az agresszió, mint egyfajta rövidzárlatú cselekvés ezeknek csupán egyike.

Sajnos a mai gyorsuló világban egyre frusztráltabbnak érezzük magunkat, mert mindenki a pénz után kapkod, ebből fakadóan gyakran stressz-helyzet, depresszió alakulhat ki, és ha nem vigyázunk, akkor ettől a ponttól az agresszív viselkedésmódig csak egy lépés van.

 

Kategória: 
Írj velünk!
Kamatoztasd tudásodat, légy elismert szakmai körökben