Előző bejegyzésem, mely inkább társadalmi szempontból boncolgatta a választási fordulatot elgondolkodtatott arról, hogy mit is üzen nekünk Klaus Werner Iohannis újonnan megválasztott elnök politikai programja, legalábbis ami a gazdaságpolitikát illeti. Mindenek előtt világossá kell tenni azt a tényt, hogy Románia alkotmánya szerint az államfői hatalomnak nem részese a gazdaságpolitika, az ugyanis inkább a mindenkori román kormány hatáskörébe tartozik. Amit az államfő tehet, az csak közvetett módon befolyásolhatja a gazdaságpolitikai döntéseket egy aktuális gazdaságpolitikai téma napirenden tartásával, adott politikai helyzetben a kormány befolyásolásával, vagy épp írott és íratlan politikai eszközök használatával. Teljes mértékben kijelenthető, hogy az államfői hatalom csak közvetett módon jelenhet meg a gazdaságpolitikai döntésekben, de ettől függetlenül fontos pár szót ejtenünk arról a gazdaságszemléletről, amely központjában a kompetitivitáson és fejlődésen alapuló liberális gazdaságpolitika, illetve az állam és az állampolgár viszonyának újragondolása szerepel.
Iohannis politikai programjának gazdaságpolitikai szemlélete egy alapvetően liberális gazdaságpolitikára épül, amely kimondja a társadalmi, intézményi és politikai reformokon túl egy új fejlődésre alapuló gazdasági rendszer bevezetésének szükségszerűségét. Programjának célkeresztjében az állam a reálgazdaságban való súlyának csökkentése szerepel, ahol a teljes gazdaságot az állami költségvetéstől teszi függővé, és kimondja azt, hogy az állam szerepének csökkentését kell elérni azáltal, hogy le kell állítani a közpénzek szétszórását sokszor rövid és populista célok mentén.
A liberális és modern gazdaságpolitikának 5 pontban fogalmazza meg a pilléreit. Az első a magántulajdonhoz való jog fontossága, amelyet a liberális gazdaságban való kezdeményezések és versenyképesség támogatása követ. Kiemeli a versenyképes ipar és modern mezőgazdaság kialakításának fontosságát, a nemzeti vagyon megvédését, illetve az állam és az állampolgár partnerségén alapuló fenntartható politikai és közrendszerek kialakítását.
A liberális és a jobboldali gazdaságpolitikának egyik céljául a középosztálybeleik megerősítését tűzi ki a céljául, ami gerince kell, hogy legyen a romániai társadalomnak és a társadalmon belüli fejlődésnek. Jelen pillanatban a középosztálybeliek száma mindössze mintegy 10%-ra tehető. A program kimondja, hogy egy erős középosztály nélkül nem csökkenthetők a társadalmi egyenlőtlenségek, és nem érhető el egy kiegyensúlyozott társadalom, amely alapfeltétele a fenntartható fejlődésnek.
A fiskális politika az egyik kiemelkedő része az elnöki programnak. Iohannis az általános forgalmi adó (TVA) 19%-ra való csökkentését tűzi ki egyik céljául, ugyanakkor kiemeli, hogy a munkával kapcsolatos társadalmi járulékok csökkentése is célszerű. Romániában a jövedelem- és a profitadó mértéke ugyan az egyik legalacsonyabb az európai országok közül, hiszen 16%-os egységes adókulcs van érvényben, de erre még rátevődnek az ÁFA-val és a munkajárulékkal kapcsolatos befizetési kötelezettségek is, ami átlagosan 40%-s terhet jelent a gazdasági szereplőknek. Az új államfő is többször nyilatkozta, hogy támogatja a kormány által októberben bevezetett 5 százalékpontos társadalombiztosítási hozzájárulás (CAS) megtartását.
Fiskális politika – Forrás: http://tdsolutioncompany.com/
Az államfő egy hatékonyabb adórendszert vizionál, ahol kisebbek a társadalmi járulékok, viszont többen adóznak. Ennek a gondolatnak van létjogosultsága, hiszen az adóelkerülés mértéke a Fiskális Tanács becslése szerint 2013-ban elérte a GDP 16,2%-át, ami évi 23 milliárd EUR veszteséget jelent az országnak. A visszaélések nagy része pont az ÁFA (75%) és a társadalmi járulékok (15%) kapcsán történik. Az adóbegyűjtés területén is van fejlődési lehetőség, hiszen Románia az utolsók között van az Európai Unió országai között, ami a GDP arányos adóbegyűjtést illeti. Romániában az adó-hozzájárulás valahol 32-33% között mozog GDP arányosan, holott az Európai átlag 45%.
Írd meg a véleményed