Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

Egyre gyakrabban hallani a startup szót vállalkozói körökben, viszont kevesen tudják pontosan meghatározni mit is jelent. Legtöbben úgy hiszik, hogy ez egy újabb divatszó és valójában az “induló vállalkozás” angol megfelelője. Viszont a startup nem csak egy divatszó és nem csak egy induló vállalkozás! Ez egy merőben új vállalkozási forma és kultúrjelenség is egyben.

 
A startup annyira divatos jelenség lett az utóbbi években, hogy már a tv sorozatok terén is lassan túlszárnyalja az öltönyös nagyvállalati drámák nézettségi mutatóit. A történet általában a következő: kapucnis, farmernadrágos zsenigyerekek, mindent feladva a kaliforniai Szilícium-völgybe özönlenek „az új Steve Jobs” cím elnyerésének reményében. Az ötletek mindig merészek, a karakterek furcsák és izgalmasak. Viszont legtöbben nehézségekkel küszködnek vagy hamar el is buknak. Ez nem is áll messze a valóságtól.
 
A Forbes felmérései szerint a startupok 90%-a elbukik. De akkor mi is sarkallja a fiatal vállalkozókat ekkora kockázatvállalásra? Elég csak eszünkbe jutnia az Apple keltette mániának. Mindannyian láttunk videókat arról, hogyan sátraznak tömegek az Apple üzletek előtt, hogy elsőként kaphassák meg a legújabb terméket, és nyomon követhettünk, mekkora szupersztárrá vált a cég szabadszellemű képviselője. Ez tehát a tökéletes recept azon fiatal generációnak amely nagy álmokkal és reményekkel vág a jövőnek és a saját szabályai szerint akar dolgozni. Méginkább vonzóvá teszi magát a startup fiatalok szemében azon tulajdonságával, hogy egyik alapkövetelménye a gyors növekedést megengedő struktúra, és a földrajzi határok jelentőségének csökkentése. Tehát a szobámból, a szüleim pincéjéből vagy garázsából, egy laptopon dolgozva is elindíthatom a startupomat, minimális kezdőtőkével. A startup másik alapkövetelménye, hogy „álmodjon nagyot”, hogy valami elképesztő tervvel akarja megváltoztatni a jövőbeni felhasználó életét, egy saját kultúrkört építsen ki ami elszakad a hagyományos öltönyös bizniszkörnyezettől. Jó példa a Google (Alphabet).
 
Na de hogyan is kapcsolódik ez a kaliforniai jelenség Kolozsvárhoz? Valószínűleg már mindenki hallotta azt az állítást, hogy „Kolozsvár Kelet-Európa Szilícium-völgye”. Bár szívmelengető és valamelyest igaz kijelentés ez, ne feledjük el, hogy a kaliforniai Szilícium-völgyet az innováció, a merész biznisz stratégiák támogatása teszik vezetővé az informatika terén. Nálunk sajnos ezen értékek egyelőre alulreprezentáltak, és bár el kell ismernünk, hogy rengeteg jó technikussal rendelkezünk, akiket a nemzetközi cégek gyorsan felszippantanak, az innováció és a vállalkozói szellem terén van még mit behoznunk. De van remény…És ezért gondoltuk, hogy itt az ideje a Thinkonomy-nak is csatlakozni ehhez a jelenséghez. Egy olyan cikksorozatot indítunk amelynek célja a kolozsvári startup környezet bemutatása. Először egy startup-szótár segítségével szeretnénk olyan kulcsszavakat adni olvasóinknak, amelyek segítségével könnyen elboldogulnak ebben a szövevényes szakmai zsargon övezte világban. Továbbá a jogi és gazdasági keretek, állami és privát támogatások nyújtotta lehetőségekről számolunk be. Végül a szakma elismert képviselőit szólaltatjuk meg, a startup világ nehézségeiről és hatékony stratégiákról beszélve. Ezzel szeretnénk mentőkötelet nyújtani azon fiataloknak akik elveszve érzik magukat a zsargon, a bizniszmodellek és inkubátorok kaotikusnak látszó világában.
Forrás: Forbes
 
Ajánlom másnak is

Írd meg a véleményed